2011. június 14., 09:422011. június 14., 09:42
Aztán megnyugodtam, amikor láttam, hogy különösebb felhajtás nélkül megy minden tovább a maga útján. Micsoda megkönnyebbülés! S ahogy a népmesei fordulat mondja: máig is élnek, ha meg nem haltak, vagyis lopkodna szépen máig mindenki, aki csak teheti (értsd: lopnivaló közelébe helyezik), ha a néhai tömegsportból mára nem vált volna egyre exkluzívabb testedzési lehetőség. (Majdnem elitsportot írtam, de még időben beugrott, hogy az elit és a politikai felsőségek – legalábbis nálunk – nem nevezhetők szinonimának.) Röviden: egyre kevesebb, aki számára biztosított a szabad lopás és egyre több a megkárosított.
Épp emiatt kezdtem el újfent aggódni, ugyanis az elmúlt évben beindított „ki lop többet és jobban” versenysorozat veszélyeztetni látszik magát a mozgalmat. Kissé ellentmondásosnak tűnhet ez a kijelentés, de nem az. Gondoljunk csak az egyetlen huszárvágással lenyisszantott fizetésekre, megvont juttatásokra, az első nekifutásra ugyan elszalasztott, de másodjára mégiscsak sikeresen „befogott” nyugdíjakra… S hogy mindezek miatt jóformán még nem is juthattunk levegőhöz, amikor hirtelen a magasba rántották az áfát, emelték az üzemanyag árát és így – a világ legtermészetesebb módján – járulékosan minden egyebet is…
Hát szóval emiatt aggódtam. Hogy ezeknek a szegény lopkodóknak egyszer csak tárgytalanná válik a verejtékes munkája! Merthogy mi, akiktől bármit, bármikor elvehetnek, előbb-utóbb természetes úton elhagyjuk ezt a földi paradicsomot. Csakhogy, amint azt máskor is megtette, játékszenvedély fűtötte államelnökünk ismét ringbe szállt és megmentette a helyzetet: a tőle megszokott vidámsággal, szívderítően kacagva elmondta, hogy bár nem tartja helyesnek az áfaemelést, de ha nem is sokan, még néhányan azért kapnak fizetést, illetve csonkítva ugyan, de nyugdíjakat is utalnak ki és át szép számmal, továbbá lehet emelni a gáz árát, a villanyét – tehát üzenete azokhoz, akiket illet: nyugalom, fiúk, van még tartalék-lopnivaló! Rajta! Ti meg, szerencsétlenek, ne féljetek! Előbb-utóbb… Hát nem jó, hogy ilyen könnyen és gyorsan megint megkönnyebbülhettem?!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!