Balogh Levente
2023. február 10., 10:592023. február 10., 10:59
2023. február 10., 11:022023. február 10., 11:02
Romániában a szó szoros értelmében sportot űznek a magyargyűlöletből és a magyarellenes uszításból, a bukaresti kormányzati illetékesek viszont ahelyett, hogy ennek próbálnának véget vetni, mondvacsinált ügyek miatt szítják tovább az ellentétet a magyarok és a románok között.
Így aztán ma már ott tartunk, hogy nem is kell magyar vagy magyar érdekeltségűnek tekintett ellenfél a pályán ahhoz, hogy a szurkolás helyett önfeledt magyargyalázás hangozzék fel a lelátókról. Legutóbb a román rögbiválogatott Lengyelország elleni Európa-bajnoki mérkőzésén harsogott magyarellenes jelszavakat a tribün népe – mint kiderült, előre eltervezett akcióról van szó, bukaresti futballhuligánok csak azért mentek ki a mérkőzésre, hogy megmutathassák ország-világ előtt, mennyire gyűlölnek bennünket.
A meccs vélhetően nem is érdekelte őket, az csak másodlagos jelentőségű esemény volt, ürügy arra, hogy a nyilvánosság előtt uszíthassanak.
Persze ez nagyjából megfelel az általános közhangulatnak is – ne feledjük, hogy a román társadalom hangadóinak jelentős része még mindig nem azon háborog, hogy a Sepsi OSK Craiova elleni meccsén a craiovai szurkolók ordenáré módon gyalázták a magyarokat, hanem azon, hogy emiatt a játékvezető romániai premierként idő előtt lefújta a mérkőzést.
De nincs is miért csodálkozni ezen, hiszen az ismétlődő magyarellenes megnyilvánulások miatt eddig tudomásunk szerint a bukaresti kormány egyetlen román illetékese sem emelte fel a szavát, nem ítélte el az uszítást, nem intett békére a két nemzet között.
Sőt valamiért éppen azon dolgoznak, hogy még tovább mélyüljön a konfliktus.
Mint például a román külügyminisztérium, amelynek nem volt jobb dolga, mint hogy nemzetközi diplomáciai botrányt kreáljon amiatt, hogy a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy bejegyzésben a székely zászló használatát sújtó korlátozások eltörlését szorgalmazta.
A bukaresti „érvelés” értelmében Romániában nem létezik Székelyföld nevű közigazgatási egység, így a székely jelképek használata sem törvényes.
Ami természetesen ismét csak a jól ismert bukaresti kettős mérce megnyilvánulása, hiszen nem hallottunk hasonló botrányokról, amikor a suceavai várban kitűzték Moldova zászlaját, vagy amikor Gura Humorului településen felvonták Bukovina lobogóját – pedig hát hivatalosan sem Moldva, sem Bukovina nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.
De még ezt a mérsékelten kulturált „érvelést” is sikerült alulmúlni: Ionuț Stroe, a kormány második legnagyobb pártja, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt szóvivője azt volt képes képernyőre vetni, hogy a magyar és székely jelképek használatának követelése csupán „mesterségesen generált konfliktus”, „elferdített történelmi tények” alapján, a magyarok pedig a Kreml forgatókönyvéből dolgoznak.
Mindez természetesen nem más, mint olcsó, primitív demagógia, ami minden kreativitást nélkülöz. Bukarest úgy szeretné megúszni, hogy teljesítenie kelljen a kisebbségek jogos követeléseit, hogy minden kisebbségi igényt orosz sugalmazásúnak próbál beállítani, így kísérelve meg az Ukrajna elleni orosz invázió farvizén lejáratni a kisebbségi jogok ügyét.
Ez csupán újramelegítése a korábban alkalmazott, ugyanilyen suttyó retorikának, amely az autonómiát sztálini találmányként, vagyis kommunista, bolsevik vétetésű képződményként próbálta tálalni a hiszékeny és tájékozatlan tömegeknek
A román külügy indokolatlan, agresszív és aránytalan fellépése mögött többek között az állhat, hogy a schengeni fiaskó miatt szeretne legalább valamilyen témában proaktívnak tűnni, másrészt a közelgő választási év előtt szeretné a kormány „hazafias” mivoltát bizonygatni, ugyanúgy, mint ahogy váratlanul az ukrán kisebbségi törvényt is bírálni kezdte. Igaz, azt legalább joggal.
Nem utolsó sorban pedig arra is jó, hogy elterelje a figyelmet az országban már a lelátókon is egyre jobban dúló magyarellenességről a nemzetközi közvélemény előtt.
Pedig hát épp hogy ez az orosz forgatókönyv alkalmazása: miközben Bukarest folytat offenzívát az országban élő magyarok ellen, ennek elfedésére éppen a román kormány gerjeszt mesterségesen nemzetközi patáliát, a magyarokat vádolva meg a konfliktus gerjesztésével.
Valahogy ugyanis el kell kendőzni, hogy a hivatalos román állam nem lép fel kellő eréllyel a magyargyűlölet ellen. Sőt az ilyen gesztusokkal ő maga szolgáltat további muníciót a szélsőségeseknek, hiszen ezzel azt sugallja, hogy a magyar jelképek elleni fellépés legitim – a külügyminisztérium irodáitól az utcákon és köztereken át a stadionok és sportcsarnokok lelátóiig.
Mert ne feledjük: a sepsiszentgyörgyi incidens után a szélsőséges román futballhuligánok éppen azzal indokolták viselkedésüket, hogy számukra elviselhetetlen, hogy romániai stadionokban magyar vagy székely nemzeti jelképek is láthatóak, illetve hogy a hangosbemondó nem csupán román nyelven szólal meg.
Márpedig a külügy mostani lépése azt üzeni, hogy ahelyett, hogy a kormány hivatalosan elítélné az ország több mint egymillió őshonos polgára – és egy szomszédos, Bukarest által „stratégiai partnerként” emlegetett ország – elleni gyűlöletkeltést, gyakorlatilag az uszítók mellett sorakozik föl.
Mindezek után olyan idők is eljöhetnek, amikor a sporteseményeket úgy harangozhatjuk majd be, hogy délután kettőtől négyig, majd este főműsoridőben is két órán keresztül magyargyalázás lesz, közben pedig valami meccset is játszanak majd.
De legalább a székely zászló nem loboghat.
Orosz befolyást sejt a magyar és a székely jelképek romániai használatának követelése mögött Ionuț Stroe, a bukaresti kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője.
Nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hogy a székely zászló közintézményeken történő használatának tiltását kifogásoló bejegyzése miatt a román külügyminisztérium bekérette Magy.
Újabb diplomáciai konfliktus robbant ki Magyarország és Románia között: a román külügyminisztérium kedden közölte, hogy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Németh Zsolt a székely zászló szabad használatát követelte Romániában.
Nem csupán a labdarúgó-mérkőzésekre „tartogatják” a szélsőséges román drukkerek a magyargyűlölő szólamokat: szombaton a Lengyelország elleni válogatott rögbimérkőzésen is a magyarokat gyalázta egy csoportnyi ultra.
Az U Craiova 1948 illetékesei szerint a klubot semmilyen felelősség nem terheli amiatt, hogy szurkolóik magyarellenes skandálásai miatt vasárnap délután a játékvezető véget vetett a Sepsi OSK elleni sepsiszentgyörgyi mérkőzésnek.
Balogh Levente
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Balogh Levente
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
Balogh Levente
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Makkay József
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Páva Adorján
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Balogh Levente
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Rostás Szabolcs
Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.
szóljon hozzá!