Ionuț Stroe is azt hajtogatja, hogy nem létezik Székelyföld elnevezésű közigazgatási egység Romániában
Fotó: Facebook/Ionuț Stroe
Orosz befolyást sejt a magyar és a székely jelképek romániai használatának követelése mögött Ionuț Stroe, a bukaresti kormánykoalíció második legnagyobb alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője.
2023. február 08., 16:232023. február 08., 16:23
A politikus közösségi oldalán arra reagált, hogy a román külügyminisztérium kedden bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy így tiltakozzon Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének egyik bejegyzésére, amelyben a politikus a székely zászló romániai használatának engedélyezését szorgalmazta. Stroe szerint időről időre egy-egy budapesti hivatalos személy „felkavarja az állóvizet a Kreml-ben kiadott orosz forgatókönyv szerint”.
– vélekedett a román kormánypárti politikus.
Nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hogy a székely zászló közintézményeken történő használatának tiltását kifogásoló bejegyzése miatt a román külügyminisztérium bekérette Magy.
A román liberális politikus szerint Németh Zsolt bejegyzése az „úgynevezett Székelyföld” zászlaja kapcsán „elfogadhatatlan”, a témát pedig mesterségesen kreálták „zavarkeltők”.
„Aki mást mond, az átlépi a felelősség és a két szomszédos, stratégiai partnerségben álló, EU-és NATO-tag ország közötti jó együttműködés határait” – fogalmazott Stroe.
Mint arról beszámoltunk, kedden a román külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, miután Németh Zsolt a napokban egy bejegyzésében a székely zászló használatát sújtó korlátozások megszüntetését szorgalmazta. A román külügy keddi közleményében tudatta: „határozottan helyteleníti a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének hétfőn, a Facebook-oldalán közölt kommentárját az úgynevezett Székelyföld zászlaja kitűzésének állítólagos korlátozása miatt”.
Eszerint „a román jogrend szavatolja mind a húsz romániai kisebbséghez tartozó személyek jogát arra, hogy magán- és nyilvános eseményeken is használja jelképeit a kulturális és egyházi eseményeken”. „Ami az úgynevezett Székelyföl jelképeit illeti, Romániában nincs egyetlen ilyen nevű közigazgatási területi egység, így nem létezik a hivatalos jelképre való jogosultság sem” – áll a külügy közleményében. Azt is hozzáteszik, hogy Romániában minden területi közigazgatási hatóságnak jogában áll saját jelképeket elfogadni, amelyeknek reprezentatívnak kell lenniük az illető területi közigazgatási egység lakosságának egésze szempontjából.
Németh Zsolt ugyanakkor erre reagálva kedd este posztolt Facebook-bejegyzésében megjegyezte, a székely zászlót immár tíz éve üldözik Romániában, annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot.
– tette fel a kérdést bejegyzésében a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
A kormánypárti politikus egyúttal leszögezte: Magyarország kiáll a székelyek jogai mellett, beleértve, hogy szabadon használják szimbólumaikat mindenhol, így közintézményekben és közterületeken is.
Újabb diplomáciai konfliktus robbant ki Magyarország és Románia között: a román külügyminisztérium kedden közölte, hogy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Németh Zsolt a székely zászló szabad használatát követelte Romániában.
A szélsőjobboldali pártok jelentősen előretörtek, de messze vannak a kormányképes többségtől – derül ki a vasárnapi romániai parlamenti választás voksainak közel százszázalékos feldolgozottsága nyomán.
George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléssért Szövetség (AUR) elnöke felszólította az állam intézményeit, hogy tegyék lehetővé a hatalom „demokratikus átadását”.
Az államelnök-választás első fordulója eredményeinek érvényesítésére szólította fel vasárnap este Elena Lasconi az alkotmánybíróságot.
A parlamenti választások eredménye fontos jelzés, amelyet a romániaiak a politikai osztálynak küldtek – jelentette ki Marcel Ciolacu a vasárnapi urnazárás után.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes elnöke kormánykoalícióban gondolkodik, amely a ,,szükséges reformintézkedések bevezetésén alapulhat”.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
A 2024-es parlamenti választásokra a romániai állampolgárok rekord nagy számban mennek szavazni, így ez lehet az elmúlt 20 év legmagasabb részvételi aránya.
A külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy valamennyi külföldi szavazóhelyiségből elküldték Romániába az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazólapokat.
A délután négy óráig beérkező adatok szerint a szavazók túlnyomó többsége a 45 év fölötti korosztályokból került ki. A fiatalokból álló ,,TikTok-nemzedék” sokkal kisebb arányban képviseltette magát.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2024 novemberében 11 707 különnyugdíjat fizettek ki, 16-tal kevesebbet, mint előző hónapban.
2 hozzászólás