Fotó: Veres Nándor
Újabb diplomáciai konfliktus robbant ki Magyarország és Románia között: a román külügyminisztérium kedden közölte, hogy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közösségi oldalán a székely zászló szabad használatát szorgalmazta Romániában. A bukaresti külügyminisztérium indoklása szerint Romániában nem létezik Székelyföld nevű területi közigazgatási egység, így saját jelképre sem jogosult.
2023. február 07., 12:382023. február 07., 12:38
2023. február 07., 14:222023. február 07., 14:22
A bejegyzésben az látható, ahogy Németh Zsolt többedmagával egy épület – a budafok-tétényi városháza – erkélyén áll, a csoport egyik tagja pedig székely zászlót lobogtat.
A képhez a következő kommentárt fűzte:
A román külügy keddi közleményében tudatta: „határozottan helyteleníti a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének hétfőn, a Facebook-oldalán közölt kommentárját az úgynevezett Székelyföld zászlaja kitűzésének állítólagos korlátozása miatt”.
Ezért Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették a magyar nagykövetet, hogy tájékoztassák a román álláspontról.
Eszerint „a román jogrend szavatolja mind a húsz romániai kisebbséghez tartozó személyek jogát arra, hogy magán- és nyilvános eseményeken is használja jelképeit a kulturális és egyházi eseményeken”.
Azt is hozzáteszik, hogy Romániában minden területi közigazgatási hatóságnak jogában áll saját jelképeket elfogadni, amelyeknek reprezentatívnak kell lenniük az illető területi közigazgatási egység lakosságának egésze szempontjából.
A román külügyminisztérium ennek nyomán „megismétli az arra vonatkozó határozott felhívást a nyilvános nyilatkozatokat érintő visszafogottságra, egyben megismétli a román fél azon elvárását, hogy a magyar hivatalos személyek felelősen, a két ország közötti stratégiai viszony logikája, az 1996-os alapszerződés szellemében és minden téren a kétoldalú együttműködés megerősítését szem előtt tartva járjanak el, minden román és magyar állampolgár érdekében, nemzetiségtől függetlenül” – áll a bukaresti külügyminisztérium közleményében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
2 hozzászólás