Fotó: Németh Zsolt/Facebook
Nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, hogy a székely zászló közintézményeken történő használatának tiltását kifogásoló bejegyzése miatt a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.
2023. február 07., 20:472023. február 07., 20:47
2023. február 07., 21:442023. február 07., 21:44
A fideszes politikus kedd este posztolt Facebook-bejegyzésében megjegyezte, a székely zászlót immár tíz éve üldözik Romániában, annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot. Németh Zsolt kitért rá, hogy Bogdan Aurescu román külügyminiszter egy nappal korábbi, „jubileumi Facebook-posztja” miatt kedden berendelte a bukaresti magyar nagykövetet és kijelentette:
„A székelyek nemzetiségi jogait Románia a győztes hatalmak előtt az 1919-es kisebbségi szerződésben, valamint a háborúkat lezáró békeszerződésekben garantálta. Aurescu Külügyminiszter Úr kiváncsivá tett, hogy jó 100 éves adósságát és a strasbourgi bíróság ítéletét mikor kívánja teljesíteni Románia?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A kormánypárti politikus egyúttal leszögezte: Magyarország kiáll a székelyek jogai mellett, beleértve, hogy szabadon használják szimbólumaikat mindenhol, így közintézményekben és közterületeken is.
Németh Zsolt egyébként a strasbourgi bíróság ítélete kapcsán arra utalhatott, hogy két évvel ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg Tőkés Lászlónak, ugyanis ítélete szerint a székely zászló kitűzésének ügyében a román hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét. Tőkés 2016-ban fordult az európai bírósághoz a nagyváradi európai parlamenti képviselői irodájának erkélyére kitűzött székely zászló ügyében, amelyet a Bihar megyei törvényszék jogerős ítéletben reklámzászlónak minősített, a váradi rendőrség pedig felszólította a székely lobogó és partiumi zászló eltávolítására.
Mint arról beszámoltunk, bekérette a román külügyminisztérium kedden Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele: Romániában mind a húsz nemzeti kisebbég szabadon használhatja jelképeit, de az országban nem létezik „úgynevezett Székelyföld” nevű területi közigazgatási egység, amely jogalapot teremtene valamely sajátos hivatalos jelkép használatára. A bukaresti külügyminisztérium közleménye „határozottan helyteleníti” a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének hétfői Facebook-bejegyzését, amely szerint, mint írják,
Németh Zsolt közösségi oldalán egy korábbi fotót osztott meg a budafok-tétényi városházára kitűzött székely zászlóról, a kép alá pedig azt írta: „A székely zászló addig lobog magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozásoktól mentes szabad használatát Románia egész területén. Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!”
A bukaresti kommüniké szerint Bogdan Aurescu külügyminiszter utasítására kedden bekérették Magyarország bukaresti külképviseletének vezetőjét, hogy közöljék vele a román álláspontot, amely szerint nem létezik jogalap az „úgynevezett Székelyföld” jelképeinek használatára. (A román külügy közleményében folyamatosan kis betűvel tünteti fel a Székelyföld Ținut Secuiesc román elnevezését). A tárca másfelől rámutat: a román jogrend elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát, hogy magánrendezvényeken, valamint nyilvános kulturális és vallási eseményeken sajátos jelképeiket szabadon használják, továbbá bármely területi közigazgatási egységnek joga van Romániában saját jelképeiről határozni, „amelyeknek a helyi lakosság egészét képviselniük kell”.
„A román fél nyomatékosan kéri a magyar tisztségviselőket, hogy tanúsítsanak visszafogottságot, és nyilvános nyilatkozataikat igazítsák a két állam közti stratégiai partnerség, az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének logikájához, ami valamennyi magyar és román állampolgár érdeke, etnikumától függetlenül” – zárul a román külügyi közlemény.
Újabb diplomáciai konfliktus robbant ki Magyarország és Románia között: a román külügyminisztérium kedden közölte, hogy bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, miután Németh Zsolt a székely zászló szabad használatát követelte Romániában.
Mindez több alkalommal súrlódáshoz vezetett a román–magyar kétoldalú diplomáciai kapcsolatokban is. Két évvel ezelőtt a bukaresti parlament elutasította a Székelyföld zászlajának elismertetéséről szóló előterjesztést. A korábbi években a székelyföldi megyék prefektusai peres úton távolíttatták el a közintézményekre kitűzött székely zászlókat. A hatósági fellépés ellenreakciót váltott ki, és nagy mértékben hozzájárult a szimbólum elterjedéséhez a Székelyföldön, Erdélyben.
A jelenleg kormányon lévő RMDSZ az elmúlt időszakban annyit sikerült elérnie, hogy a magyarlakta települések történeli jelképeit tartalmazó zászlókat, címereket fogadtatott el a bukaresti kabinettel, de ezek között nem szerepel a székely zászló.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
2 hozzászólás