2010. június 03., 10:532010. június 03., 10:53
De sajnos, csalódnom kellett. Erről egy autóbuszon hallott beszélgetés győzött meg. – Jössz holnap suliba? – tette fel a kérdést magyarul az egyik tizennégy év körüli srác a másiknak. – Nem, idén bérmálok, és holnap lesz a főpróba, bevonulás, meg ilyen hülyeségek. – Az olyan, mint a konfirmálás? – hangzik az újabb kérdés. – Ja. A katolikusoknál bérmálás van. – És mennyit fogsz kapni? – jön az újabb, számomra megdöntő kérdés.
– Hát, nagyanyám ad ötmilliót, anyámék is adnak, a rokonoktól is kapok. – Én tavaly konfirmáltam. – És mennyit kaptál? – Csak ötmilliót. – Én harmincmillióra számítok, már ki is néztem az erősítőket – zárul a beszélgetés, amikor a busz a végállomáshoz érkezik. Én is leszállok, s miközben megyek a szerkesztőség felé, megpróbálom felidézni, hogyan gondolkodtam, amikor konfirmáció előtt álltam. Hát, amennyire fel tudom idézni, annyira foglalkoztatott a Heidelbergi Káté, az, hogy megértsem mindazt, amiről ezek a számomra egyáltalán nem egyszerű kérdés-válaszok szólnak, hogy nem volt időm a pénzre gondolni. Nem így a mai fiatalok.
Az egyik ismeretetterjesztő magazinban olvastam, hogy Mexikó egyes részein olyan hatalamas méreteket öltött a kábítószer-kereskedelem, hogy évente több ezer ember hal meg a drogmaffiák közötti tűzharcban. A lakosok annyira hozzászoktak ehhez, hogy a képek tanúlsága szerint rezzenéstelen arccal szórják be mésszel az újabb lövöldözés után maradt vértócsákat. De lelki támaszt keresnek, és életüket annyira kilátástalannak érzik, hogy magához a halálhoz (!) imádkoznak. Fiatalok százai vesznek részt a kaszával a kezével ábrázolt Szent Halál (Santa Muerte) tiszteletére emelt kegyhelyeken tartott szertartásokon. De úgyanúgy szentként tisztelik Júdást is, illetve egy helyi rablóvezért. Mindent, ami a bűnnel kapcsolatos, ami azt igazolja. Ezek után nem csodálkoznék, ha a fejlett országokban pár évtized múlva a Szent Pénznek emelnének oltárokat a hívek. És, ahogy Ady hívta, a Disznófejű Nagyúrhoz imádkoznának.
Hisz sokan, ha nem is szervezett formában, jelenleg is ezt teszik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok