VEZÉRCIKK – Véget ér a romániai mondvacsinált demokrácia egyik „szörnyszülöttjének” pályafutása: a vasárnapi választásokkal lejár a mandátuma a 2012-ben megválasztott, felduzzasztott létszámú, vitatott és botrányos döntéseket halmozó bukaresti parlamentnek.
2016. december 06., 19:202016. december 06., 19:20
2016. december 06., 23:112016. december 06., 23:11
Négy évvel ezelőtt – a vegyes, a többségi elvet az arányossággal ötvöző egyéni választókerületes rendszernek köszönhetően – a korábbi 477-ről 588-ra nőtt a honatyák száma, akik közül a Szociálliberális Unió (USL) színeiben indulók kétharmados többségre tettek szert.
Sokat elmond a törvényhozás elmúlt négy évéről, hogy a 2012-ben taroló unió tagjai, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt jó ideje egymást marja, és nagy riválisként indul a december 11-ei megmérettetésen. Azonban nem a szokásos politikai adok-kapok süllyesztette mélypontra a polgárok parlamentbe vetett bizalmát. A honatyák túlnyomó többsége ugyanis kendőzetlenül szembement a korrupcióellenes harccal: az USL képviselői eleinte titkos bizottsági üléseken módosítgatták a jogszabályokat, majd olyan törvénytervezeteket nyújtottak be, amelyek megvédték volna társaikat az igazságszolgáltatástól, illetve megkönnyítették volna az elítélt politikusok szabadlábra helyezését.
Miután – a felháborodott közvélemény nyomására – nem sikerült csendben elfogadniuk például az amnesztiatörvényt, egyenként vették oltalmukba az ügyészek által kikért honatyákat: legalább 20 kolléga – köztük Borbély László – esetében megakadályozták a bűnvádi eljárás beindítását. Mindezek ellenére 2012 és 2016 között 13 honatyát jogerősen elítéltek, 16-ot letartóztatott, illetve vizsgált a DNA, hat személyt pedig összeférhetetlennek nyilvánítottak a bukaresti Közpolitikai Intézet kimutatása szerint. Az egyéb okokat is figyelembe véve összesen 89 honatya, azaz a megválasztottak 15 százaléka nem töltötte ki mandátumát.
Az átláthatóságot az elektronikus szavazás felfüggesztésével (is) akadályozó parlament presztízsén egyértelműen a korrupciós ügyek, illetve azok eltussolása ejtette az egyik legnagyobb sebet, de ide tartozik a honatyák speciális „luxusnyugdíjának” megszavazása is olyan körülmények között, hogy a több mint félezer parlamenter képtelen volt orvosolni az ország sarkalatos problémáit. Ráadásul több mint harmaduk (223-an) inkább azzal volt elfoglalva, hogy másik pártban keresse boldogulását. A bukaresti törvényhozásba küldött választottakat hidegen hagyta a Colectiv-tragédia által kiváltott megtisztulási mozgalom is. Az utca emberének legnagyobb gondjai csak a kampány közeledtével kerültek a döntéshozók terítékére, ám olyannyira túlméretezték a könyöradományt, hogy a fizetésemelések, illetve az adóeltörlések kedvezményezettjeit is kétségbe ejtheti a túlköltekezés.
Ebbe a sáros, lehangoló, reménytelen közegbe simulnak bele az erdélyi magyarság választott képviselői is. Az elmúlt 26 évben csupán öt romániai honatya „járult hozzá” hét teljes mandátummal az összkép sötétítéséhez, és közülük négy RMDSZ-es: Bogdan Nicolae Niculescu Duvăzon kívül Kerekes Károly és Márton Árpád képviselő, illetve Markó Béla és Verestóy Attila szenátor rekorderként „öregbíti” a romániai látszatdemokrácia hírnevét.
Verestóy és Márton – ötszázalékos küszöb ide vagy oda – december 11. után is folytatja jól végzett munkáját. Oda is illenek, hiszen mi mást tehetnének: négyévente, választások előtt megígérik azt, amit aztán négy éven keresztül megint nem tesznek meg. Mert képtelenek elhatárolódni a Dâmboviţa partjától – jól példázta ezt a közelmúltban Márton Árpád, aki nemrég számtalan fórumon hosszasan magyarázta a választóknak, miért rossz, veszélyes a 102 adó és illeték eltörlése, illetve a masszív béremelés, ám mégis megszavazta a közalkalmazottakat érintő fizetésnövelést, nem sokkal azután, hogy a honatyák ellenszavazat nélkül könnyítettek a közterheken is.
Márton Árpádban és az RMDSZ-ben minden bizonnyal sűrűn szembeszáll a józan eszű érdekképviselő és a minden hájjal megkent bukaresti politikus – számtalan példa támasztja alá, hogy eme skizofrén csatában rendszerint utóbbi kerül ki győztesként. Aki pedig őszintén úgy érzi, hogy ez az ő háborúja is, az nyugodt szívvel tessékelje ki hőseit nyolcadszor is a bukaresti frontra.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!