2011. június 10., 10:542011. június 10., 10:54
Szerdán ugyan az Európai Parlament méltónak találta a két országot a belső határellenőrzés nyomán létrejött uniós „elitklubba” való felvételre, ám huszonnégy óra múlva a holland bevándorlási és a francia belügyminiszter máris lehűtötte a kedélyeket, mondván: országuk továbbra sem feltétlenül támogatja az idei csatlakozást, mivel azt továbbra is a visszafordíthatatlan igazságügyi reformhoz, valamint a hatékony korrupcióellenes küzdelemhez kötné. Azaz megismételték a holland, a német és a francia kormány által eddig is hangoztatott kifogásokat, jelezve, hogy a kedvező parlamenti voks ellenére álláspontjuk mit sem változott. Márpedig az köztudott, hogy az EU-ban a franciák és a németek hozzájárulása nélkül semmi sem történhet – főleg úgy, hogy az újabb országok schengeni csatlakozásához az eddigi tagok egyhangú hozzájárulása szükséges. Az ugyan tény – és ezt immár az EP-szavazás is megerősíti – , hogy Románia technikai szempontból felkészült a csatlakozásra, de az emberi tényező továbbra is bizonytalan.
A határőrizeti szervek tagjai körében elburjánzott korrupciót a közelmúltban végrehajtott razziák és letartóztatások valószínűleg csak ideiglenesen tudják viszszaszorítani mindaddig, amíg a bérek nem növekednek olyan szintre, hogy a vámosnak ne érje meg állását és személyi szabadságát kockáztatnia a csempészektől kapott kis „mellékesért”. Márpedig a területért felelős belügyminisztérium anyagi helyzete ezt bizonyára évekig nem teszi lehetővé: a legkevésbé sem biztató a jövőre nézve, hogy a pénzhiány miatt ezrével kell a belügyi apparátus tagjait elbocsátani és a kiadásokat lefaragni. Ilyen körülmények között pedig hiába az uniós támogatással kiépített határőrizeti infrastruktúra, ha a határőrök és a vámosok napi egzisztenciális problémákkal szembesülnek, ráadásul az állományon belüli korrupciós hálózatokat is csak szelektíven, tessék-lássék számolják fel, akkor továbbra is a rendszer gyenge láncszemei maradnak.
Az igazságügyi rendszer reformja sem egyszerűbb: a politikummal szembeni függőség, valamint az ott is mélyen meggyökerezett korrupció felszámolása aligha valósítható meg a Btk. módosításával és néhány korrupt bíró vagy ügyész propagandisztikus leleplezésével. A rendszer megtisztításához, a követelt „mélyreható” és „visszafordíthatatlan” reformok megvalósításához évek kellenek. Igaz, hogy ezek konkrétan nem képezik a schengeni csatlakozás feltételeit – de ha nem valósulnak meg, Románia belülről gyengíti majd tovább a rendszert. Kikényszerítésükre viszont jóval nagyobb az esély, amíg tagjelöltként kell bizonyítania.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!