2011. június 10., 10:542011. június 10., 10:54
Szerdán ugyan az Európai Parlament méltónak találta a két országot a belső határellenőrzés nyomán létrejött uniós „elitklubba” való felvételre, ám huszonnégy óra múlva a holland bevándorlási és a francia belügyminiszter máris lehűtötte a kedélyeket, mondván: országuk továbbra sem feltétlenül támogatja az idei csatlakozást, mivel azt továbbra is a visszafordíthatatlan igazságügyi reformhoz, valamint a hatékony korrupcióellenes küzdelemhez kötné. Azaz megismételték a holland, a német és a francia kormány által eddig is hangoztatott kifogásokat, jelezve, hogy a kedvező parlamenti voks ellenére álláspontjuk mit sem változott. Márpedig az köztudott, hogy az EU-ban a franciák és a németek hozzájárulása nélkül semmi sem történhet – főleg úgy, hogy az újabb országok schengeni csatlakozásához az eddigi tagok egyhangú hozzájárulása szükséges. Az ugyan tény – és ezt immár az EP-szavazás is megerősíti – , hogy Románia technikai szempontból felkészült a csatlakozásra, de az emberi tényező továbbra is bizonytalan.
A határőrizeti szervek tagjai körében elburjánzott korrupciót a közelmúltban végrehajtott razziák és letartóztatások valószínűleg csak ideiglenesen tudják viszszaszorítani mindaddig, amíg a bérek nem növekednek olyan szintre, hogy a vámosnak ne érje meg állását és személyi szabadságát kockáztatnia a csempészektől kapott kis „mellékesért”. Márpedig a területért felelős belügyminisztérium anyagi helyzete ezt bizonyára évekig nem teszi lehetővé: a legkevésbé sem biztató a jövőre nézve, hogy a pénzhiány miatt ezrével kell a belügyi apparátus tagjait elbocsátani és a kiadásokat lefaragni. Ilyen körülmények között pedig hiába az uniós támogatással kiépített határőrizeti infrastruktúra, ha a határőrök és a vámosok napi egzisztenciális problémákkal szembesülnek, ráadásul az állományon belüli korrupciós hálózatokat is csak szelektíven, tessék-lássék számolják fel, akkor továbbra is a rendszer gyenge láncszemei maradnak.
Az igazságügyi rendszer reformja sem egyszerűbb: a politikummal szembeni függőség, valamint az ott is mélyen meggyökerezett korrupció felszámolása aligha valósítható meg a Btk. módosításával és néhány korrupt bíró vagy ügyész propagandisztikus leleplezésével. A rendszer megtisztításához, a követelt „mélyreható” és „visszafordíthatatlan” reformok megvalósításához évek kellenek. Igaz, hogy ezek konkrétan nem képezik a schengeni csatlakozás feltételeit – de ha nem valósulnak meg, Románia belülről gyengíti majd tovább a rendszert. Kikényszerítésükre viszont jóval nagyobb az esély, amíg tagjelöltként kell bizonyítania.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!