2010. június 28., 10:152010. június 28., 10:15
A kabinet számára inkább kedvező, mint kedvezőtlen ítélet nem hat meglepetésként, hiszen a nagyobbik kormánypárt már jó előre gondoskodott arról, hogy az idén megüresedett három alkotmánybírói helyre a saját jelöltjei kerüljenek. Persze az, hogy a megszorító csomag nagyobbik része alkotmányosnak minősült, még nem jelenti azt, hogy jó, hiszen a gazdasági növekedést előmozdító intézkedések továbbra is hiányoznak. A nyugdíjasok most megúszták, ám visszatetsző, hogy az alkotmánybíráknak maguk felé hajlott a keze, és a bírák és ügyészek kiemelt, aránytalanul nagy összegű nyugdíjának csökkentését is elmeszelték. Ezzel a gesztussal tovább csorbították az igazságszolgáltatás hitelét. A megszorítósok levét azonban a kormánypártok – köztük az RMDSZ, amely vélhetően most játssza el annak a presztízsnek az utolsó morzsáit, amelynek nyomán eddig még a román közvélemény egy része is egy kicsivel román politikai kultúra fölött állónak tekintette – minden bizonynyal a szavazófülkékben isszák majd meg. Az áfanövelés ugyanakkor, bármilyen fájdalmas is, vitathatatlanul igazságosabb, mint a nyugdíjmegvonás, és az államkassza szempontjából is kedvezőbb. Hiszen lehet ugyan, hogy kismértékben növeli az inflációt, ám konkrét bevételeket is generál, az pedig szinte felbecsülhetetlen előny, hogy hatására remélhetőleg megnyugszanak a tőzsdék, és helyreállhat a Románia iránti befektetői bizalom. Most viszont a hosszas kapkodás után a jelenlegi helyzet kialakulásához őszintétlenségével nagymértékben hozzájáruló kabinetnek kutya kötelessége olyan intézkedések kidolgozása, amelyek megalapozzák a gazdasági fellendülést, könnyítik a vállalkozások terheit, az állami vízfej csökkentésével véget vetnek a közpénzek herdálásának, a „szavazatokért cserében szociális juttatásokat” politikájának. A rossz hír az, hogy ez nem csupán gazdasági kérdés: mindehhez először a politikai kultúrának kellene megváltoznia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok