2011. május 20., 09:102011. május 20., 09:10
Ehelyett azonban az államfő időről időre felveti a régióátszervezések ötletét, a politikusok párthovatartozásuk függvényében helyeslik vagy elítélik, majd élünk tovább a szinte csak papíron létező, túl nagy, minimális hatékonysággal működő régiókban. Az egyik legfőbb baj az, hogy a régiókat technokrata szellemben, felülről megtervezve hozták létre, és a „haladás” jegyében figyelmen kívül hagyják az érintettek véleményét. Pedig ez is fontos, hiszen mégiscsak az adott vidék polgárai tudják jobban, hogy milyen szomszédos megyékkel fűzi őket történelmi, kulturális, földrajzi és gazdasági kapocs.
Ám nálunk nem csupán a rosszul értelmezett, felülről irányított progresszió jegyében fogant központi „diktatúra” kontra helyi hagyományok ellentét van jelen, hanem a nemzeti is. A román politikusok attól tartanak, hogy a hagyományos régiók a magyar önrendelkezés, sőt szeparatizmus melegágyai lehetnek – miközben a román törekvések a magyar közösség kapcsán az elmúlt kilencven évben a beolvasztásról szólnak. Ennek nyomán a mostani, Bukarestből ránk erőszakolt regionális felosztás miatt a székelyföldiek azért hüledezhetnek, hogy miért kerültek egy fejlesztési régióba Fehér vagy Szeben megyével, míg a bihariak és a szatmáriak amiatt bosszankodhatnak, hogy milyen alapon tartoznak egy régióba Beszterce-Naszód vagy Kolozs megyével. Ez persze sem a magyaroknak, sem a románoknak nem jó, hiszen az eltérő kulturális és gazdasági háttér, valamint az, hogy a régión belül az önrészt könnyebben előteremtő vidékek elszívják a forrásokat a szegényebb területek elől, akadályozza a hatékonyságot.
Erre sokan rájöttek már Bukarestben is – az eddigi tapasztalatok alapján azonban nem biztos, hogy a helyi sajátosságok, kulturális és történelmi hagyományok tiszteletben tartása, a gazdasági fejlődés és az általános jólét növelésének szempontjai végre képesek lesznek felülírni a politikai tőke kovácsolására mindig alkalmas etnikai megközelítést az új régiók kialakításáról szóló viták során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!