2009. május 06., 12:222009. május 06., 12:22
A tekintetben azonban a liberálisok volt elnöke is osztozik a felelősségben, hogy az ominózus parlamenti ülésen pártja honatyái két kézzel megszavazták a jogszabályt – közöttük Cristian Adomniţei akkori oktatási miniszter. A szemfényvesztő, populista intézkedés bajnokai persze Mircea Geoană szociáldemokratái és Emil Boc demokrata-liberálisai voltak. Băsescuval ellentétben viszont ők még nem jutottak el a képmutatás ama szintjére, hogy egy majdani szavazatszerzés reményében őszinteségi rohamot mímeljenek, és beismerjék: a vokshajhászás érdekében korábban a valóságot is elleplezték.
Nem, ez a huncutság egyelőre csak az elnök privilégiuma. A hónapok óta az államigazgatási spórolás felette szükséges voltáról papoló Emil Boctól például nem várható el, hogy beismerje: rossz példával jár elöl, amikor egyrészt a nadrágszíj összehúzására szólítja a társadalmat, másrészt viszont évente 2,6 millió eurót költ annak a több mint száz egykori prefektus és alprefektus bérezésére, akinek politikai okokból történt menesztése után hozta létre a kormányfelügyelői posztokat.
Ráadásul ezeknek a tisztviselőknek havi 50 ezer lejért más dolguk sincs, mint colostokkal mérni az országutakon éktelenkedő gödröket. Ehhez képest az a pár ezer euró már aprópénz, amelyet a hét végén Mircea Geoană eltapsolt a költségvetésből azáltal, hogy a szenátus elnökeként részt vett, államfőjelöltként pedig kampányolt az avasi népünnepélyen. A fenti példák kedvező gazdasági konstellációban talán nem is szúrnának szemet az egyszerű polgárnak, most, a pénzügyi válság kellős közepén ellenben több mint viszszás. Még a borivás és a vizet prédikálás korszakában is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok