2011. február 07., 09:522011. február 07., 09:52
No de a hurráoptimizmus legyen csak a román balliberálisok dolga, még akkor is, ha a két párt öszszeborulását bizony a liberálisok táborából sokan nem tapsolták meg felállva. Jelzésértékű, hogy a PNL-n belül többek között az a Ludovic Orban ágáll leginkább a jobb- és a baloldal „összeboronálása” ellen – mondván: a választók megszerzéséhez nem elegendő a Băsescu-ellenes propaganda –, aki ugye egyáltalán nem vádolható az államfővel szemben táplált szimpátiával. Márpedig Orban saját bőrén, még a Tăriceanu-kormányzás idején megtapasztalta, mit jelent mindent egy lapra, Băsescu folyamatos ócsárlására vagy éppenséggel felfüggesztésére feltéve politizálni.
Ez a stratégia nemigen lesz nyerő a következőkben sem, pláne, ha látjuk: a kormány illetékesei közben a nyilatkozatok szintjén napról napra vezetik ki az országot a válságból. Nem véletlen, hogy az államfő éppen az este jelentette be: Románia már nem hívja le az újabb hitelrészletet, mivel úgymond kilábalt a krízisből, és megteremtődtek a fenntartható fejlődés feltételei. Borítékolható, hogy a hatalmon lévők a következő időszakban erőteljesen azt fogják sugallni a lakosságnak, hogy a neheze elmúlt, a megszorítások korszaka véget ért, nem kell hitelt adni az apokalipszissel riogató ellenzék szavának.
Tulajdonképpen a PSD és a PNL szövetkezésének ellensúlyozásaképpen merült fel a kormányzásban alaposan meggyengült demokraták részéről az RMDSZ-szel kötendő újabb, hosszabb távra érvényes koalíciós együttműködés ötlete is, amely valamelyest a PDL-hez „láncolhatná” a magyar alakulatot. Ez a jobboldali paktum azonban csak akkor lehet sikeres a most létrejött balliberálissal szemben, ha a választásokig hátralevő másfél év nem az elmúlt egy esztendő hibáinak megismétléséről szól majd.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.