2011. február 09., 10:322011. február 09., 10:32
Abban ugyanis, hogy az akciók meglágyítanák a Románia schengeni övezethez való csatlakozását ellenző német és francia illetékesek szívét, továbbra sem hiszünk. A csatlakozásra sem szociális, sem gazdasági, sem közigazgatási-igazságügyi téren nem kellőképpen felkészült Románia EU-ba való befogadásának következményeit nyögő, és most észbe kapó nyugati tagállamok véleményének megváltoztatásához ugyanis jóval több lenne szükséges, mint a csatlakozás bizonytalanná válása nyomán hirtelen megszaporodott látványos leleplezések. Többek között az, hogy kiderüljön: meddig vezetnek a szálak a most őrizetbe vett, alacsonyabb rangú egyenruhásoktól. Aki határvárosban nőtt fel, tudja, hogy nyílt titoknak számított: az irigyelt, külön kasztnak minősülő vámosok villái nem feltétlenül csak a verejtékes munkával megkeresett közalkalmazotti fizetésekből nőnek ki a település elit negyedeiben. Ha pedig az egyszerű polgárok jó része ismerte a vonatkozó gyakorlatot, nehéz elképzelni, hogy a magas beosztású illetékesek nem hallottak róla – a mostanihoz hasonló kaliberű razziákra azonban valahogy nem emlékszünk. Nem mintha elegendőnek tartanánk, ha néhány magas rangú jelenlegi vagy volt vámparancsnok feje is porba hullna – azzal nem sokat érünk, ha a vámosokat, határrendészeket tesszük meg bűnbaknak. A korrupció ugyanis nem a határőrizeti szervek „privilégiuma”: hivatalnokoktól az igazságszolgáltatási alkalmazottakon át a politikusokig sokan tettek azért, hogy a megvesztegetés és a mutyi a mindennapi kultúra részévé váljon. Ennek leküzdéséhez pedig nem néhány hónap kell – sőt ha azt vesszük, hogy a parlamentben kormánypárt és ellenzék még ma is vállvetve akadályozza meg a korrupcióval vádolt képviselők kiadatását, még a Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkár által jósolt néhány év is túlzottan optimista variánsnak tűnik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok