VEZÉRCIKK – „Új játékospolitikára” hívta fel olvasói figyemét a minap a Nemzetisport.hu: a Diósgyőri VTK labdarúgócsapata a téli szünetben határon túli magyar futballistákat igazolt az ismeretlen, bizonytalan minőséget képviselő külföldiek helyett.
2017. február 15., 22:452017. február 15., 22:45
Szarka Ákos Dunaszerdahelyről, a marosvásárhelyi születésű Fülöp István pedig a román élvonalbeli FC Botoșani csapatától igazolt az NB 1-es együtteshez, amely ezzel légiósai számát sem növelte, hiszen a Magyar Labdarúgó-szövetség új előírásai szerint a honi állampolgársággal nem rendelkező magyar (származású) focista is hazai játékosként szerepelhet az anyaországi bajnokságban (amelyben csupán meghatározott számú külföldi futballista léphet pályára egy csapatban). Ez az engedmény most csak a felvidéki csatár esetében jött jól Diósgyőrben, ugyanis Fülöp már kettős állampolgár, de az MLSZ „újabb rásegítése” bizonyára felélénkíti az érdeklődést a jövőben a határon túli magyar focisták iránt.
A nyitás nem véletlen, és nemcsak a futballszövetség „magánakciója” – egy évtized múlva már nem lesz újdonságszámba menő jelenség, ha a magyarországi élsport klubjai, válogatottjai határon túl született magyar játékosokkal megerősödve próbálnak felülkerekedni ellenfelükön. Az anyaországban minden bizonnyal most még nincs akkora visszhangja azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek köszönhetően sorra alakulnak Erdélyben (is) a sporttehetség-gondozó központok. Legutóbb a gyergyószentmiklósi székhelyű, a tervek szerint több városra kiterjesztett ökölvívó-akadémia létrehozását jelentették be, miközben a tavaly megalapított székelyföldi jégkorong-, illetve a több éve működő labdarúgó-akadémia már számottevő eredményeket is felmutatott, és ide sorolható a székelyudvarhelyi Görbicz Anita-kézilabdasuli is.
Az intézményekben az a közös, hogy a magyar kormány, anyaországi sportszövetségek, -klubok hathatós támogatásával jöttek létre, azzal a céllal, hogy az egészséges életmódra nevelés anyanyelven történjen a szülőföldön, a versenysportot választó ifjak legjobbjai számára pedig szabad út vezessen magyar élcsapatok, a magyar válogatott felé.
Ráadásul a sport- és nemzetpolitikai érdekek érvényesülését a román állam is „támogatja”: a passzivitásával, vállvonogatásával, nemtörődömségével. Mint a tavalyi Rio de Janeiró-i olimpiai (le)szereplés is bizonyította, a romániai tömeg- és versenysport mélyponton van az utánpótlás-nevelés elhanyagolása miatt, így igazán szerencsésnek mondhatók azok a szülők és gyerekek, akik a magyar alapítású sportiskolák által „lefedett” településeken vagy azok közelében élnek. Szurkolunk, hogy az akadémiák keze, lába, ütője minél messzebb elérjen Erdélyben.
Szép fejlődés: alig néhány nap alatt a választási manipulációtól a szélsőjobboldali összeesküvésig jutott a romániai elnökválasztási káosz forgatókönyve. És innentől már azért egy kicsit gyanúsabb az egész ügy.
Az alkotmánybíróság úgy járt el, mint a futballpályán az utolsó védő, aki buktatja az ellenfél kapura törő csatárát. Tudja, hogy nem szabályos, amit csinál, de úgy ítéli meg, hogy csak így hárítható el az azonnali veszély.
Ez közel volt: az alkotmánybíróság az utolsó pillanatban meghozott példátlan döntéssel elejét vette annak, hogy a romániai polgároknak vasárnap két rossz közül a kisebbikre kelljen szavazniuk az államfőválasztás második fordulójában.
Miután a valóság Călin Georgescu személyén keresztül jókorát rottyantott a romániai közélet ventilátorába, az ember igyekszik nagyon óvatosan jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatosan, mi várható a vasárnapi parlamenti választáson.
JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.
Romániában mintha egyre inkább messiásválasztásra hívnák urnákhoz az embereket. Az eredményt pedig az algoritmus adja.
A precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés.
Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.
Úgy érzem, nemcsak Kárpátalján, hanem a másutt élő magyarok körében is szent kötelesség megemlékezni az 1944 novemberében történtekről, aminek következtében a kárpátaljai magyarság nemzetiségi hovatartozása okán ártatlan áldozata lett az elnyomásnak.
szóljon hozzá!