VEZÉRCIKK – „Új játékospolitikára” hívta fel olvasói figyemét a minap a Nemzetisport.hu: a Diósgyőri VTK labdarúgócsapata a téli szünetben határon túli magyar futballistákat igazolt az ismeretlen, bizonytalan minőséget képviselő külföldiek helyett.
2017. február 15., 22:452017. február 15., 22:45
Szarka Ákos Dunaszerdahelyről, a marosvásárhelyi születésű Fülöp István pedig a román élvonalbeli FC Botoșani csapatától igazolt az NB 1-es együtteshez, amely ezzel légiósai számát sem növelte, hiszen a Magyar Labdarúgó-szövetség új előírásai szerint a honi állampolgársággal nem rendelkező magyar (származású) focista is hazai játékosként szerepelhet az anyaországi bajnokságban (amelyben csupán meghatározott számú külföldi futballista léphet pályára egy csapatban). Ez az engedmény most csak a felvidéki csatár esetében jött jól Diósgyőrben, ugyanis Fülöp már kettős állampolgár, de az MLSZ „újabb rásegítése” bizonyára felélénkíti az érdeklődést a jövőben a határon túli magyar focisták iránt.
A nyitás nem véletlen, és nemcsak a futballszövetség „magánakciója” – egy évtized múlva már nem lesz újdonságszámba menő jelenség, ha a magyarországi élsport klubjai, válogatottjai határon túl született magyar játékosokkal megerősödve próbálnak felülkerekedni ellenfelükön. Az anyaországban minden bizonnyal most még nincs akkora visszhangja azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeknek köszönhetően sorra alakulnak Erdélyben (is) a sporttehetség-gondozó központok. Legutóbb a gyergyószentmiklósi székhelyű, a tervek szerint több városra kiterjesztett ökölvívó-akadémia létrehozását jelentették be, miközben a tavaly megalapított székelyföldi jégkorong-, illetve a több éve működő labdarúgó-akadémia már számottevő eredményeket is felmutatott, és ide sorolható a székelyudvarhelyi Görbicz Anita-kézilabdasuli is.
Az intézményekben az a közös, hogy a magyar kormány, anyaországi sportszövetségek, -klubok hathatós támogatásával jöttek létre, azzal a céllal, hogy az egészséges életmódra nevelés anyanyelven történjen a szülőföldön, a versenysportot választó ifjak legjobbjai számára pedig szabad út vezessen magyar élcsapatok, a magyar válogatott felé.
Ráadásul a sport- és nemzetpolitikai érdekek érvényesülését a román állam is „támogatja”: a passzivitásával, vállvonogatásával, nemtörődömségével. Mint a tavalyi Rio de Janeiró-i olimpiai (le)szereplés is bizonyította, a romániai tömeg- és versenysport mélyponton van az utánpótlás-nevelés elhanyagolása miatt, így igazán szerencsésnek mondhatók azok a szülők és gyerekek, akik a magyar alapítású sportiskolák által „lefedett” településeken vagy azok közelében élnek. Szurkolunk, hogy az akadémiák keze, lába, ütője minél messzebb elérjen Erdélyben.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!