2011. június 01., 09:462011. június 01., 09:46
Mert az utóbbi években az új jobbosok torkán fel-felharsant és írott formában is rögzített „Székelyföld román föld!” rigmus, illetve a külügyi tárca álláspontja – miszerint a székelyföldi megyék mindenféle „alkotmányos és törvényes alap” nélküli közigazgatási-területi egység számára hoznak létre Brüsszelben képviseletet – csak csomagolásban különbözik, a tartalmat és az üzenetet tekintve már nem. Külügyérek esetében azért furcsa ez, mert bár minden kétséget kizáróan a minisztériumokban azért a hőbörgő jobbosoknál mégiscsak felkészültebb emberek szoktak helyeket foglalni; következésképpen erős a gyanúm, hogy nem felkészületlenség, de sokkal inkább hangulatgerjesztő rosszindulat okán mossák össze a közigazgatási-területi egység, illetve a földrajzi, nyelvi, kulturális tájegység fogalmát.
E súlyos összemosás logikája mentén akkor Moldvának, Havasalföldnek, Erdélynek, a Részeknek, ezeken belül például a Mócvidéknek sem lehetne joga, vagy illetékessége a világon bárhol megmutatni önmagát s önmagának legszebb arcát? Vagy ama lehetőségeit, amelyekre akadna befektető vagy pályáztató, aki hajlandó lenne pénzt hozni arra, hogy az imént említett szépreményű vidékek kikászálódjanak abból a gazdasági-társadalmi pocsolyából, amelybe a mindenkori kormányzatok züllesztették. S ha Kolozs és Temes megye is nyitott már ilyen képviseleti irodát, Kovászna, Hargita és Maros megye miért ne nyithatna? Hacsak nem valamiféle nemzetiségi alapú bizalmatlanság, tehát negatív megkülönböztetés alapján, mert a román külügy azért aggodalmaskodik, hogy e három megyét népszerűsítő iroda Brüsszelben a Magyar Régiók Házában nyit ajtót. S akkor mi van? Én azon csodálkozom, pontosabban azt kérem számon, hogy a román külügy által is emlegetett magyar–román stratégiai partnerség jegyében – de akár anélkül is – miért nem ő, vagy miért nem az ország területi épségéért agitálók tettek a Székelyföldért Brüsszelben. Ha már annyira ragaszkodnak ahhoz, hogy a Székelyföld Románia tartozéka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!