Makkay József

Makkay József

Nem elnéző a rendőrség, haragszanak a sofőrök

2025. március 12., 19:262025. március 12., 19:26

A gépkocsivezetők elképedve olvassák a közlekedésrendészet büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a rendőrség elszabadult hajóágyúként rontana neki a békés autósoknak. Holott csupán arról van szó, hogy Romániában szintet lépett a kihágások elleni laza rendőrségi küzdelem.

Aki vezetett már személygépkocsit nyugat-európai utakon, tisztában van vele, hogy településeken szinte senki nem lépi túl a megengedett sebességhatárt, a rendőrség ugyanis mindent lát. A Romániából érkező sofőrök csodálkozva nézik, hogy a járművek libasorban haladnak 50 km/óra sebességgel, senki nem előz, nem lámpázik, nem tülköl az előtte haladóra. Ez a vezetési kultúra nyilván nem most alakult ki az osztrákoknál, a németeknél vagy a franciáknál:

régi hagyománya van annak, hogy különböző élethelyzetekben miként kell viselkedjen az ember. Például amikor járművet vezet.

A ,,nyugatos” magatartás Magyarországon is tetten érhető: ha nem is annyira szigorú keretek között, mint a sógoréknál Ausztriában, de a romániai közutakon tapasztaltakhoz képest mégis ég és föld a különbség. Az autóbalesetek terén európai éllovas Romániában régóta téma a közúti közlekedés megregulázása. A rendőrség időről időre a közlekedésrendészeti szabályok szigorítását kéri, de látványos változás eddig nem történt. Az elmúlt pár esztendőben csökkent ugyan a halálos közúti balesetek száma, de az ,,európai dobogóról” senki nem taszította le az országot.

A bajok fő okát sokan a hiányos úthálózattal magyarázzák: kevés az autópálya, katasztrofálisan gyenge a vasúti személyszállítás,

az autósforgalom nagy része a településeken, illetve a falvakat a városokkal összekötő, kétsávos utakon történik. Az sem segít, hogy Románia európai uniós csatlakozása óta a legtöbb megyei és országutat felújították, azaz a belföldi úthálózat sokkal jobb állapotban van, mint amit a kilencvenes években a Ceaușescu-rendszerből örökölt az ország. A valóságban mégsem egyedül az úthálózat hiányosságai tehetők felelőssé a rémisztően sok szabálysértésért. A megyei rendőr-főkapitányságok napi hírlevelei lehangoló körképet nyújtanak a ,,járművezetői kultúráról”, pontosabban arról a közlekedési káoszról, ami Romániát jellemzi.

Idén márciustól a nyugat-európai mintára bevezetett e-Sigur traffipaxos és térfigyelő-kamerás rendszer első tapasztalatai lesújtóak.

Az új közúti ellenőrző- és bírságolórendszer során nem csak sebességet mérnek, hanem tucatnyi más szabálysértést is megállapítanak a körözött vagy felfüggesztett forgalmi engedéllyel közlekedő járművektől a be nem fizetett úthasználati díjakon és a záróvonalon történő előzésen át a közlekedési lámpák semmibe vett tilos jelzéséig, vagy a sofőr erőszakos viselkedéséig. A jobbik eset, amikor a szabálytalankodó sofőr megússza egy vaskos büntetéssel, azonban már több százra tehető azoknak a gépkocsivezetőknek a száma, akiknek levélben kézbesített felszólítás alapján több hónapos felfüggesztésre kellett gépkocsivezetői jogosítványukat beszolgáltatniuk a rendőrségen.

A napokban a Szilágyságban járva máris megtapasztaltam az új rendszer jótékony hatását. A korábbi hetekben a Kolozsvárt Zilahhal összekötő főúton a településeken legalább száz km/órás sebességgel száguldozó sofőrök most megjuhászkodva, visszafogottabban közlekedtek. Ami más megyékre is jellemző, miután futótűzként terjed a hír, hogy az e-Sigur rendszer ,,könyörtelensége” senkinek nem kegyelmez. Egyes vélemények szerint a szigorodó rendőrségi büntetésözön azzal is magyarázható, hogy a belügyminisztérium több pénzt akar behajtani, üres az államkassza, stb. Magyarázatnak persze jó, de ez a lényegen nem változtat.

Egy olyan országban, ahol a lakosság jelentős része fittyet hány a törvényekre – nem tanúsít szabálykövető magatartást –, csak megszorító intézkedésekkel lehet elérni, hogy senki ne üljön részegen a kormány mögé,

vagy mások biztonságát kockáztatva százas sebességgel száguldozzon a település utcáján. Nehéz erre rászoktatni az embereket, de nem lehetetlen. Az első biztató lépések mindenképpen megtörténtek.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa

Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna: időhúzás, taktikázás és háborús riogatás

Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.

Páva Adorján

Páva Adorján

Békés együttélés a magyarellenességgel

Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.

Balogh Levente

Balogh Levente

De hova álljanak a románok?

A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.