Páva Adorján

Páva Adorján

Ne hagyd elveszni Bukovinát, Istenük?

2022. május 11., 16:412022. május 11., 17:20

2022. május 11., 16:412022. május 11., 17:20

Székelyföld nem létezik, Bukovina létezik. Székelyföldnek nem lehet himnusza, Bukovinának lehet.

Nem létező Székelyföld nem létező székelyei nem hallgathatják végig tisztelettel nem létező himnuszuk eléneklését, miközben Bukovinában a következő sorok nyugodtan csalhatnak könnyeket bukovinaiak szemébe: „Nagy fájdalommal énekel a kakukk, / Bukovina, elvesztettünk (…) / Énekel a kakukk a hajnali harmatban, / Bukovinát kettészakították! / Gyér taréjú hegyek, / ne hagyjátok elveszni az őrséget! / Mert ha elvész őrségünk, meghal a mi Romániánk.”

Ezúton is elnézést kérünk a rögtönzött fordításért a ma sokak által Bukovina himnuszaként emlegetett dal, a Bukovinában énekel a kakukk (Cântă cucu-n Bucovina) című alkotás eredeti szerzőjétől, Constantin Mandicevschitől, aki 1904-ben fogalmazta meg az első sorokat. Szintén bocsánat a nótát továbbköltő román néplélektől, mely az idők folyamán még inkább kihangsúlyozta a régió hányatott sorsa felett érzett fájdalmát.

A fentebb idézett gondolatok az egyik legnépszerűbb feldolgozásban szerepelnek, Vasile Mucea népdalénekes előadásában. Az eredeti amúgy még akkor született, amikor Bukovina osztrák koronatartomány volt. Aztán a monarchia felbomlásakor, 1918. november 28-án a tartományban élő románok kimondták az egyesülést a Román Királysággal, a második világháború azonban „kettészakította” a történelmi régiót: északi része Ukrajnához, illetve a Szovjetunióhoz került, déli része pedig – nagyjából a mai Suceava megye – Romániáé maradt.

Szóval nem véletlenül egyik történelmi szívfájdalma az (amúgy bőségesen kiengesztelt) országnak Bukovina, amelynek ukrajnai részén jelenleg is számottevő román kisebbség él. Annak ellenére, hogy közigazgatásilag nem létezik, a román állam büszkén tekint (csonka) történelmi régiójára – olyannyira, hogy 2015-ben törvényben rendelkeztek Bukovina napjának kihirdetéséről, mely természetesen a fentebb már említett november 28.

A jogszabályt kihirdető Klaus Iohannis államfő 2015. november 28-ai „ünnepi” üzenetében úgy fogalmazott, „csaknem másfél évszázad idegen uralom után Bukovina 1918. november 28-án ismét teljeskörű részévé vált az országnak, amelyből kiszakították 1775-ben”. Manapság ha más ország vezető politikusa egy „érzékeny” területről így beszél, azonnal behívnák a nagykövetet, és diplomáciai csetepatét kerekítenek belőle, de persze a román államfő nyugodtan mondhatott ilyet. Azzal is megspékelte, hogy a román lelkület és identitás fennmaradt a teljes bukovinai földön az ott élőknek köszönhetően, akik románul gondolkodtak, éreztek és éltek a történelem viharai ellenére.

A pandémia előtt nemcsak a határ innenső oldalán ünnepelték meg Bukovina napját, hanem korábbi beszámolók szerint az Ukrajnához tartozó északi részen, Csernyivciben (Cernăuți) is. Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy az ünnepségeken felcsendült a Bukovinában énekel a kakukk című himnusz is. Amely Daniel Băluţă, Bukarest 4. kerületének polgármestere szerint szenzációs melódia. A PSD politikusa egyébként nagy népszerűségnek örvend az ukrajnai románok körében, ugyanis 2019-ben – a romániai hatóságok közül elsőként – az általa képviselt önkormányzat hivatalosan támogatást biztosított arra, hogy a határon túl élő románok két óvodát, egy iskolát és egy könyvtárat építsenek maguknak Csernyivci területen.

Talán ennyi információ elég is ahhoz, hogy egyetértsünk, és mi is bizton állíthassuk: határok ide vagy oda, Bukovina létezik. Történelmi tény. És himnusza is van: nem hivatalos, de van. Annak tartják, nevezik a román emberek, a néplélek, amely fájdalma érthető. Még akkor is, ha kívülálló, objektív szemmel nézve más államot sértő, revizionista versszakokban testesül meg mindez. Mert nem más ellen, hanem valamiért, valakikért született, van.

A székely himnusz ehhez képest a politikai korrektség netovábbja, ám most – ki tudja hányadszorra –, a jégkorong-világbajnokságon szervezett Magyarország–Románia-meccs apropóján ismét Románia gyalázásaként állítják be azok, akik gombnyomásra kórusban ugranak, uszítanak, hazudnak, politikai hovatartozástól függetlenül. Beindult a bukaresti média, majd egymást licitálták túl a politikusok a valóban megtörtént események ismeretének totális hiányában, a kezdeti félretájékoztató, félrevezető információkat kész tényként kezelve, majd felháborító hazugságokkal hihetetlen mélységekig duzzasztva az ügyet. Hogy miután mindenki jól kiokádta magát, az egyik fő hírforrás szép csendben interjút készítsen a ljubljanai mérkőzésen jelen lévő egyetlen bukaresti sportújságíróval, aki megcáfol minden hazugságot: nem Románia himnusza helyett csendült fel a székely himnusz, a Románia válogatottját erősítő magyar játékosok nem is énekelték, csak a szurkolók előtt álltak tiszteletük jeleként, és amúgy is: ez évtizedek óta így történik, nincs benne semmi kivetnivaló.

A mostanihoz hasonló mélynacionalista, idegengyűlölő villámakciók rendre azt a célt szolgálják: nehogy már elfeledkezzünk magunkról, és jól érezzük magunkat Romániában. Közös fészkünkbe rendre betojják a gyűlölet kakukktojását, de szerencsére csak egyesek fejében kel ki és énekel. Mi meg megyünk tovább göröngyös úton, sötét éjjelen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

Magyarok román pártszínekben

Nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Választások közel és távol

Sajátos együttállás: vasárnap egyszerre szavazhatunk arról, hogy kik képviseljék az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösséget a legalacsonyabb – azaz önkormányzati – és a legmagasabb – vagyis európai parlamenti – szinten.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nem bízom benne, tehát rá szavazok

A romániai polgárok alapvetően egy félvak macskát se bíznának rá a politikusaikra, de valamiért mégis leszavaznak rájuk – legalábbis ez szűrhető le a legfrissebb közvélemény-kutatásokból.

Makkay József

Makkay József

Már csak ingyen sör kell!

Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Pisztolydemokrácia

Egy demokratikus országban sokféleképpen ki lehet nyilvánítani egy kormány politikájával szembeni elégedetlenséget – Szlovákiában úgy döntöttek, hogy a lehető legbrutálisabban, a hivatalban levő miniszterelnök lelövésével jelzik a „kifogásaikat”.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lendületet adni a vén Európának

Egyre-másra látnak napvilágot a választások közeledtével a közvélemény-kutatások, amelyekben a társadalomnak a különböző intézményekhez, pártokhoz, jelenségekhez, és persze magához a szavazási aktushoz való viszonyulását mérik.

Tóth Gödri Iringó

Tóth Gödri Iringó

Értenek minket a nagyvilágban?

A francia Riviérán, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál idején a szupermarketben sorban állva vizslattam a pénztárnál előttem állók kosarát: három férfi néhány olcsó sörrel.