2011. január 21., 10:472011. január 21., 10:47
Arról a szőnyegről van szó, amelyet a magyar európai uniós elnökség alkalmából helyeztek el a magyar illetékesek Brüsszelben, az Európai Unió Tanácsának épületében. A nagyméretű alkotáson számos kulturális és történelmi témájú ábrázolás látható, Szent István, Szent László és Hunyadi Mátyás arcmásától Széchenyi és Liszt képén át a Lánchídig rengeteg olyan személyiség, alkotás vagy találmány látható rajta, ami nemzetünk történelméhez kapcsolódik.
A probléma – még – nem ezek miatt merült fel, hanem egy térkép miatt, amely az 1848-as forradalom kapcsán került a szőnyegre, és amely az akkori Habsburg Birodalmat ábrázolja, benne Magyarországgal. Ettől egy szlovák és egy román EP-képviselő nyomban nemzetiöntudat-túltengést kapott, és elkezdtek panaszkodni, hogy ezek a magyarok sohasem nyugszanak, ismét irredenta törekvések mérgezik a kontinens amúgy idilli, békés egymás mellett éléstől és toleranciától kristálytisztává tett levegőjét. A politikusoknak konkrétan a történelmi tényekkel támadt vitájuk, ugyanis azt kifogásolják, hogy a térkép Magyarországot nem a mai határai között ábrázolja, hanem a Trianon előtti állapotokat rögzíti, ergo a mai Szlovákia és Románia egy részét is magában foglalja.
Az a baj, hogy nem tudom, egyáltalán lehetséges-e olyan megoldást találni, ami az ilyen frusztrált embereket valamilyen formában kielégítené. Hiszen a magyar nemzeti identitás egyik igen fontos építőköve az 1848-as forradalom idején létrejött nemzeti egység, amikor egy világ adózott elismeréssel annak a nemzetnek, amely a leghosszabb ideig állt ellen az önkénynek. Ennek az ábrázolása meglehetősen nehéz lenne úgy, hogy a mai, Battonyától Nemesmedvesig tartó országot mutatjuk meg, és meghamisítva a történelmet, arról beszélünk, hogy a téli hadjárat idején Guyon Richárd a szlovákiai Branyiszkónál tört át 1849. február 5-én. Attól, hogy egy igazságtalan diktátum nyomán a nagyhatalmak szétszabdalták az országot, a diktátum előtti időszak történelme még nem válik semmissé. Igaz, tulajdonképpen tényleg a mi hibánk a botrány. Ha már szőnyegen jelenítjük meg magunkat, ne csodálkozzunk, ha minden arra járó frusztrált szerencsétlen belénk akarja törölni a lábát.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.