Kiss Judit

Kiss Judit

Mellékhelyiségünk, a természet

2021. november 03., 09:41

2021. november 03., 09:41

Hangzatos, figyelemfelkeltőnek, sőt sokkolónak szánt kijelentésekkel kongatták meg a klímaválságra vonatkozó vészharangot Glasgow-ban, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. ülésén. „Elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból”, „az emberiség a saját sírját ássa”, „az emberiség gyakorlatilag már rég kifutott a klímaváltozás elleni fellépésre rendelkezésre álló időből”, „elég abból, hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk”, és így tovább.

Imígyen fogalmaznak vészjósló, fenyegető beszédeikben a kétszáz ország képviselőinek részvételével zajló fontos ülésen a fontos emberek: kormányfők, hercegek, főtitkárok, altitkárok. Az egyszerű emberben pedig felmerül a kérdés: ahhoz, hogy előbbiek jelen legyenek egy ilyen, a klímaváltozás jelenlegi állapotáról szóló konferencián, vajon környezetszennyező repülőgépekkel utaznak-e? És az is, hogy az effajta, sokkolónak, elgondolkoztatónak szánt kijelentések változtatnak-e érdemben a világszintű környezetromboláson, enyhítik-e a klímaválságot?

Nyilvánvaló, hogy az egyszerű ember, aki nem környezetszennyező tevékenységet folytató multicégek tulajdonosa, se nem döntéshozó, se nem szakavatott, tájékozott környezettudós, vajmi kevéssé láthat bele abba, tulajdonképpen mi minden okozza környezetünk állapotromlását, a klímaválságot, és hogy kik a valódi felelősök. Aminthogy azt se láthatja át, milyen nagyívű lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy legalább részben csökkenjen a környezetet egyre nagyobb léptékben és egyre gyorsabban romboló, világszintű tevékenységsorozat.

A kisember számára vajmi keveset mondanak, kevés valóságértékkel bírnak az afféle, csillagászati összegeket tartalmazó számítások is, mint amilyen például a skóciai értekezleten hangzott el: „a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek”.

Azt azonban mi, kisemberek is érezzük, érzékeljük, hogy nem kellene kivágni körülöttünk az erdőket, nem kellene ennyit szemetelni, ilyen sok fel nem bomló hulladékot termelni, és hogy hatékonyabban kellene környezettudatosságra nevelni a fiatal nemzedékeket. A fenntarthatóság október 27-i napja apropóján egy friss felmérés eredményeit tették közzé, amely szerint a romániai lakosság majdnem kétharmada véli úgy, bolygónk klímájáért elsősorban az államok, a kormányok, valamint a nagy cégek a felelősek.

Ezzel egy időben szinte ugyanennyien gondolják azt, hogy mi magunk is tehetünk a környezet védelméért. Persze nem lehet senki annyira naiv, hogy azt gondolja: ha nem használ műanyag szívószálat vagy fültisztító pálcikát, akkor már érdemben tett a bolygó jövőjéért. Ennél biztosan több kell, és nem egyéni szinten. Elég csak arra gondolni: nem tőlünk, kisemberektől függ, mennyi repülő röpköd percenként a magasban, hány hatalmas, áruszállító óceánjáró szennyezi a vizeket és a levegőt, vagy hogy egy-egy háború az elhasznált muníciójával mennyi káros gázt, füstöt okád ki.

Az azonban igenis tőlünk függ, hogy kiránduláskor eldobjuk-e a műanyag, évszázadokig fel nem bomló, vagy az építkezésből származó szemetünket az erdőben és hogy mire tanítjuk gyermekeinket. Ilyen értelemben tőlünk függ, hogy mellékhelyiségnek vagy pedig templomnak tekintjük a természetet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

A tehenek bélgáza zavarja leginkább Brüsszelt

Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.

Páva Adorján

Páva Adorján

Koszovó és Székelyföld kötényt ad Romániának

A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.

Kiss Judit

Kiss Judit

Hírfolyamunkban a hó – Semmi különös, csak egy csoda

Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ki menti meg a magyarokat az eszement közigazgatási átszervezéstől és az asszimilációtól?

Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Az RMDSZ, a kormányzás és a feketeleves

Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump visszatér: Európa lépéskényszerben, a magyarok örülhetnek

Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Politikai csatlós-e a választópolgár?

A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.