VEZÉRCIKK – A világ legnehezebb állása című frappáns amerikai kisfilmben, amely immár évek óta kering a világhálón, fiktív állásinterjúra hívják a jelentkezőket.
2016. október 18., 19:092016. október 18., 19:09
A szigorú hangvételű beszélgetésből kiderül, az ajánlat esztelen és embertelen, hiszen a munkavállalónak állandóan ébernek, józannak kell lennie, megfeszítetten kell figyelnie, napi 24 órában maximális felelősséget vállalnia, még ebéd- vagy pihenőszünetet is csak „felettese” beleegyezésével tarthat, mindennek a tetejében pedig teljesen ingyen kell dolgoznia. A jelentkezők csodálkozva rákérdeznek, egyáltalán legális-e ez az embertelen munka, és ki olyan bolond, hogy vállalja? Legális, sok milliárdan végzik a világon: az anyák – hangzik a lakonikus válasz.
Nyilván minden anyáé „a világ legnehezebb állása”, azoké is, akik egy, és azoké is, akik több gyereket vállalnak-nevelnek, tekintet nélkül arra, hogy kapnak-e ezért pénzbeli „elismerést”az államtól. Romániában aligha jut effajta ösztönzés az édesanyáknak (és általában a szülőknek), hiszen a havi 80 lejes gyerekpénz nem tekinthető jelentős segítségnek. E tekintetben úttörőnek és előrelépésnek számítana, ha a képviselőház is kedvezően döntene majd a szenátus által a minap hallgatólagosan elfogadott törvényjavaslatról, amelynek értelmében élethosszig tartó havi járadékot kapnának azok az anyák, akik legalább három gyereket hoztak a világra és nevelnek fel. Lényeges, hogy a nők kapnák az összeget, amely nem függene a fizetésüktől, ugyanakkor adómentes lenne.
A tetszetősnek tűnő kezdeményezés ötletgazdái azzal indokolják a jogszabály szükségességét, hogy a demográfiai mutatókból hovatovább az derül ki, egyre kevesebb gyermek születik Romániában. Európa számos országában nemzetstratégiai ügyként kezelik a kérdést, és különféle családtámogatási rendszerekkel ösztönzik gyermekvállalásra a lakosságot, igyekezvén megfordítani az elöregedő földrész populációdinamikai tendenciáit. Románia is felébredni látszik: az előzmény nélküli tervezet a népességfogyás megállítását célozná, ugyanakkor demográfia ide vagy oda, talán morálisan is üzenetértékűnek tekinthető, hogy mintegy elismernék „a világ legnehezebb”, valójában megfizethetetlen munkáját végzőket. Még akkor is, ha egyelőre csupán törvénytervezetről van szó, amely csak a sokgyermekeseket érintené, és amelyet elsősorban demográfiai, nemzetstratégiai szempontból tekintenek célirányosnak.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
szóljon hozzá!