VEZÉRCIKK – A világ legnehezebb állása című frappáns amerikai kisfilmben, amely immár évek óta kering a világhálón, fiktív állásinterjúra hívják a jelentkezőket.
2016. október 18., 19:092016. október 18., 19:09
A szigorú hangvételű beszélgetésből kiderül, az ajánlat esztelen és embertelen, hiszen a munkavállalónak állandóan ébernek, józannak kell lennie, megfeszítetten kell figyelnie, napi 24 órában maximális felelősséget vállalnia, még ebéd- vagy pihenőszünetet is csak „felettese” beleegyezésével tarthat, mindennek a tetejében pedig teljesen ingyen kell dolgoznia. A jelentkezők csodálkozva rákérdeznek, egyáltalán legális-e ez az embertelen munka, és ki olyan bolond, hogy vállalja? Legális, sok milliárdan végzik a világon: az anyák – hangzik a lakonikus válasz.
Nyilván minden anyáé „a világ legnehezebb állása”, azoké is, akik egy, és azoké is, akik több gyereket vállalnak-nevelnek, tekintet nélkül arra, hogy kapnak-e ezért pénzbeli „elismerést”az államtól. Romániában aligha jut effajta ösztönzés az édesanyáknak (és általában a szülőknek), hiszen a havi 80 lejes gyerekpénz nem tekinthető jelentős segítségnek. E tekintetben úttörőnek és előrelépésnek számítana, ha a képviselőház is kedvezően döntene majd a szenátus által a minap hallgatólagosan elfogadott törvényjavaslatról, amelynek értelmében élethosszig tartó havi járadékot kapnának azok az anyák, akik legalább három gyereket hoztak a világra és nevelnek fel. Lényeges, hogy a nők kapnák az összeget, amely nem függene a fizetésüktől, ugyanakkor adómentes lenne.
A tetszetősnek tűnő kezdeményezés ötletgazdái azzal indokolják a jogszabály szükségességét, hogy a demográfiai mutatókból hovatovább az derül ki, egyre kevesebb gyermek születik Romániában. Európa számos országában nemzetstratégiai ügyként kezelik a kérdést, és különféle családtámogatási rendszerekkel ösztönzik gyermekvállalásra a lakosságot, igyekezvén megfordítani az elöregedő földrész populációdinamikai tendenciáit. Románia is felébredni látszik: az előzmény nélküli tervezet a népességfogyás megállítását célozná, ugyanakkor demográfia ide vagy oda, talán morálisan is üzenetértékűnek tekinthető, hogy mintegy elismernék „a világ legnehezebb”, valójában megfizethetetlen munkáját végzőket. Még akkor is, ha egyelőre csupán törvénytervezetről van szó, amely csak a sokgyermekeseket érintené, és amelyet elsősorban demográfiai, nemzetstratégiai szempontból tekintenek célirányosnak.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!