Nicolae Ciucă miniszterelnök kezdeményezte, hogy Romániában ezentúl ne május 9-én, hanem a nyugati NATO-szövetségesekhez hasonlóan május 8-án ünnepeljék a náci Németország fölötti győzelem évfordulóját.
A javaslat üzenete egyértelmű: mivel május 9-e csak a mindenkori orosz – illetve azt megelőzően szovjet – narratíva szerint jelenti a második világháború lezárását jelentő dokumentum aláírását, Románia szakít ezzel a gyakorlattal, és ezen a téren is a Nyugat mellé zárkózik fel.
Ismeretes, hogy Németország képviseletében először Alfred Jodl tábornok írta alá a kapitulációt 1945. május 7-én, amely nyomán az 8-én este lépett hatályba.
Sztálin azonban – azzal érvelve, hogy a háborúban a Szovjetunió hozta meg a legnagyobb áldozatot – kikövetelte, hogy szimbolikus helyszínen, a Vörös Hadsereg által elfoglalt Berlinben a legmagasabb rangú német tiszt a legmagasabb rangú szovjet parancsnok jelenlétében lássa el kézjegyével a kapitulációt.
Így esett, hogy Wilhelm Keitel tábornok, a német hadsereg főparancsnoka május 9-én a rommá lőtt Berlinben Georgij Zsukov marsall jelenlétében újabb fegyverletételi nyilatkozatot írt alá.
Azóta a Szovjetunió és az általa megszállt korábbi csatlósállamok ezen a napon ünneplik a náci Németország legyőzését, miközben a kontinens nyugati felén ezen a napon Európa napját ünneplik, annak emlékére, hogy 1950-ben ezen a napon jelentette be Robert Schuman korábbi francia külügyminiszter és miniszterelnök az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának tervét, amely a mai Európai Unió elődje lett.
A moszkvai narratívától való búcsú természetesen üdvözlendő. Hiszen miközben valóban tény, hogy a Szovjetunió elképesztő mértékű veszteségeket szenvedett, miután Hitler parancsára 1941-ben a náci Németország hadserege lerohanta, azt is tény, hogy ezt megelőzően a lehető legszívélyesebb volt a két ország közötti viszony – már amennyire két tömeggyilkos diktatúra esetében szó lehet szívélyességről.
Az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum érdekszférákra osztotta Közép-Európát a két latorállam között, közösen rohanták le és fosztották ki Lengyelországot, Moszkva pedig 1941-ig a német hadigépezet egyik leghatékonyabb támogatója volt, hiszen hatalmas mennyiségű kőolajjal, illetve gabonával és egyéb élelmiszerrel látta el a Wehrmachtot.
Hogy ezután a két ország egymás ellen fordult, a nyugati szövetséges hatalmak pedig a rájuk nagyobb közvetlen veszélyt jelentő Hitler ellen Sztálinnal kötöttek szövetséget, amely nyomán a Szovjetunió a világháború egyik győztesévé vált, nyugati jóváhagyással Ausztriáig terjeszthette ki befolyási övezetét, és Németország egy része is a kommunista tömb részévé válhatott, az már a történelem újabb gonosz tréfája.
Mert tény, hogy sokan élték meg felszabadulásként a náci megszállás végét, amit a Vörös Hadsereg hozott el, de ezt a náciknál semmivel sem jobb kommunisták tömeggyilkosságai, fosztogatásai és egyéb atrocitásai követték, több évtizednyi vörös rémuralommal megspékelve.
A felszabadító legfőbb ismérve ugyanis – ha nem a saját országa területét szabadítja fel idegen megszállók alól – az, hogy miután felszabadította az érintett területeket a megszállás alól, bezsebeli a köszönetet, esetleg fáradozásai ellenértékét, majd visszavonul a saját területére – amit a Szovjetunió hosszú évtizedekig elmulasztott megtenni.
Mindezt ajánlanánk azon román illetékesek figyelmébe is, akik egy ideje „felszabadításként” emlegetik a magyarországi területek 1918 utáni román hadsereg általi megszállását.
És ha már az 1918-as évnél tartunk: ha már a bukaresti kormány megmutatta, milyen könnyű egy ünnepnap megváltoztatása, felmerülhet a kérdés, hogy nem lenne-e indokolt egyéb ünnepek felülvizsgálata.
Például a jelenlegi román nemzeti ünnepé, december elsejéé.
Az ugyanis minden, csak nem olyan ünnepnap, amit az ország összes polgára a magáénak érezhet. Mint ismert, a mitologizáló román történetírás az 1918. december elsejei gyulafehérvári román népgyűlést tette meg a mai Románia létrejöttének origójává, és 1990 után, a nacionálkommunista uralom megdöntése nyomán ezt tették meg hivatalos nemzeti ünneppé.
Pedig az ominózus nagygyűlés valójában nem sok érdemi jelentőséggel bírt, hiszen azon csupán a románok Erdély elszakítására vonatkozó vágyát mondták ki, vagyis a reprezentativitása igencsak megkérdőjelezhető – nagyjából hasonló a Donbaszban vagy az oroszok által megszállt többi ukrajnai régióban megtartott, hiteles nemzetközi megfigyelők nélkül megtartott, ezért nemzetközi jogilag érvénytelen „népszavazásokéhoz” – bár az oroszok legalább a látszat kedvéért vették a fáradságot a voksolások megszervezésére, még ha az egész csak színjáték volt is.
Erdélyt a többi kelet-magyarországi terület mellett nem a gyulafehérvéri nagygyűlés eredményeként kapta meg Románia, hanem azért, mert a világháborúban győztes nyugati nagyhatalmak érdeke az volt, hogy a háborúban vesztes Magyarország kárára minél jobban „felhizlaljanak” egy olyan országot a régióban, amely ezáltal a lekötelezett csatlósukká válik, és nem utolsó sorban pufferzónaként lehet jelen Nyugat-Európa, illetve a két keleti hatalom, az újonnan létrejött Szovjetunió és Törökország közé ékelve.
Persze távol álljon tőlünk, hogy naivan azt higgyük: jelenleg bármely bukaresti illetékesben megvan a politikai akarat és a kellő bátorság ahhoz, hogy megpendítse a nemzeti ünnep megváltoztatásának lehetőségét.
Pedig nem ártana, hiszen a mai Románia ezen évforduló mitologikus magasságokba emelésével gyakorlatilag kőbe vési, hogy önmagát a szomszédos Magyarországgal, illetve általában véve a magyarokkal szemben határozza meg, identitása a magyarok fölött aratott győzelemben gyökerezik.
Ezzel pedig folyamatosan élteti a két ország és a két nemzet közötti feszültséget, miközben másodrendűvé fokozza le a több mint egymillió magyar nemzetiségű román állampolgárt, aki értelemszerűen nem tud azonosulni a nemzeti ünnep kiválasztásában is rögzített önmeghatározással.
Régóta felvetődött már, hogy az ország nemzeti ünnepévé egy olyan napot kéne megtenni, amelyet nemzetiségtől függetlenül az összes polgár a magáénak érezhet – például az 1989-es kommunistaellenes forradalom győzelmének napját, december 22-ét.
Ez persze ugyancsak naiv felvetés, hiszen már a forradalom kapcsán is román-magyar ellentét körvonalazódik, miután a történelmi revizionizmus jegyében román részről éppen arra zajlik kísérlet, hogy elvitassák Temesvár szerepét a forradalom kirobbantásában, tekintettel arra, hogy abban Tőkés László, illetve számos más magyar is szerepet játszott.
Azt is tudjuk, hogy a nácik fölötti európai győzelem ünnepének áthelyezése sem mélységes belső meggyőződésből fakad, hanem azon késztetés áll mögötte, hogy Románia ezáltal is jelezze az általa mindenben mértékadónak tekintett nyugati kancelláriáknak, hogy ezen a téren is „eminens tanuló”, „igazi” európai ország, és abban reménykedik, hogy nem marad el a jutalom.
Vagyis a miniszterelnök kezdeményezése valójában kevés valós téttel bír.
Eközben az első számú román nemzeti ünnep áthelyezése december elseje helyett egy másik évfordulóra, egy olyan eseményére, amely valóban az ország összes polgárának összefogására emlékeztet, már bátor tett lenne, aminek igazi tétje is volna.
És, mivel nem azt emelné ki, ami a magyarokat és a románokat elválasztja, hanem azt, ami összeköti őket, ez jelentené az igazi európai magatartást is.
Jóformán nem telt el nap anélkül az elmúlt hetek során, hogy a román sajtó ne láttassa a hárompárti kormánykoalíción kívül az RMDSZ-t.
Romániában az állami hatóságok továbbra is bármikor, bármilyen helyzetben képesek a magyarokkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni, amikor pedig ezzel szembesítik őket, szemrebbenés nélküli, cinikus terelés a válasz.
Ferenc pápa látogatásával nyilvánvalóan megerősödtek a Vatikán és Magyarország kapcsolatai, miközben a világ katolikussága szeretettel vetette tekintetét a Magyarok Nagyasszonya békét akaró országára.
Egy kicsit olyannak tűnik Románia közigazgatási átszervezésének felülről, egy kaptafára történő szorgalmazása az üzleti szféra részéről, mint a borotválógépet feltaláló szovjet tudósról szóló klasszikus vicc.
Az Európai Uniónak saját célok mentén, az európaiak érdekeit követve kell az világpolitikában és -gazdaságban részt vennie.
Ahogy közeledik a 2024-es választási „szuperév”, egyre intenzívebb a mozgolódás a romániai pártok táján.
Mintha azóta nem lett volna covid-járvány és nem tört volna ki az orosz-ukrán háború: a romániai közélet még mindig a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánításának alsó határa és a kiváltságosok különleges nyugdíjai miatti botránytól hangos.
Hogyan gerjesszünk Romániában össznépi felháborodást, országos szintű felzúdulást?
Nos, a leghatékonyabb mód a jelek szerint nem az, ha mondjuk sikerül milliókat sikkasztani befolyásos politikusként vagy egyéb közhivatal betöltőjeként.
Hál’ Istennek távol áll tőlünk az az Amerika, ahol a szabad fegyvertartásnak betudhatóan rendszeresek az erőszakos támadások, ám sajnos ugyanilyen messze vagyunk attól is, hogy a fegyveres erők munkatársai professzionális szinten végezzék a munkájukat.
Hogy a nagy román „klasszikust”, Traian Băsescu volt államfőt idézzük, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem menekülhetnek attól, amitől a legjobban tartanak.
Jóformán nem telt el nap anélkül az elmúlt hetek során, hogy a román sajtó ne láttassa ...
Romániában az állami hatóságok továbbra is bármikor, bármilyen helyzetben képesek a magyarokkal ...
Egy kicsit olyannak tűnik Románia közigazgatási átszervezésének felülről, egy kaptafára történő ...
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.