Balogh Levente

2017. augusztus 24., 23:58

Macron megoszt, és uralkodna?

Miközben Románia – alapvetően joggal, bár azért sikerült ezt is szervilis módon túllihegni – jelentős diplomáciai sikerként könyveli el, hogy Emmanuel Macron francia elnök néhány hónappal megválasztását követően Bukarestbe látogatott, az elnöki vizit nem csupán Románia, hanem az egész közép-európai és balkáni régió szempontjából jelentőséggel bír.

Macronról tudható, hogy aktív szerepet kíván vállalni az Európai Unió irányításában, különösen azt követően, hogy Nagy-Britannia a Brexit-népszavazás nyomán várhatóan néhány éven belül kilép az EU-ból. Ebben vélhetően készséges partnerre talál Angela Merkel német kancellárban, már amennyiben sikeresen veszi az idei választási akadályt.

A francia elnök alapvetően olyan uniót akar, amelyben a tagállamok egyre inkább szövetségi rendszerben kezdenek el működni, szuverenitásuk még nagyobb hányadát áldozzák fel a központi irányítás javára. Ez még önmagában nem ördögtől való, ugyanakkor ez alapvető változásokat feltételez az EU működésében, amelyekről a maradó 27 tagállamnak a lehető legszélesebb körű konszenzusra jutva kellene megállapodnia.

Hiszen nem mindegy, milyen területeken engednek még nagyobb beleszólást a brüsszeli vezetőknek – és ami még lényegesebb, a továbbiakban a kisebb, közép- és kelet-európai tagállamok hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket a gazdaságilag lényegesen erősebb, területi és népességi szempontból is nagyobb, mindezek folytán pedig lényegesen befolyásosabb nyugati tagállamok mellett.

Ráadásul az sem mindegy, hogy az EU jövőjének alakításában kiemelt szerepet akaró, befolyásos politikusok milyen perspektívát vázolnak fel, megmaradnak-e a pragmatizmus és a józan ész szintjén, vagy valamilyen megfoghatatlan, ideológiavezérelt, hagymázas utópiát próbálnak a többiek rovására megvalósítani?

Az érdekérvényesítés lehetőségei között ott van a regionális összefogás – mint például a visegrádi négyek, amely semmiképp sem nevezhető minden téren a felhőtlen és konfliktusmentes együttműködés mintapéldányának, de úgy tűnt, hogy a tagállamok között fennálló régi nézeteltérések ellenére eddig bizonyos ügyekben viszonylag mégis jól működött.

És Macron mostani látogatásának a jelek szerint többek között éppen az az egyik célja, hogy még idejekorán megroppantsa a V4-ek esetleges még szorosabb együttműködését. A dolgát megkönnyíti, hogy a kvartett két tagja, Csehország és Szlovákia Ausztriával együtt egy másik csoportnak, a slavkovi hármasnak is tagja, vagyis több csapatban is „fociznak” egyszerre.

A francia államfő mostani látogatássorozata alatt a slavkoviakkal is tárgyalt, majd Romániába látogatott, ahonnan Bulgáriába ment tovább. A V4-ek két, az EU-t gyakran vehemensen bíráló, a brüsszeli ötleteléseket részben meggyőződésből, részben belpolitikai okokból néha kemény hangon elutasító Magyarország és Lengyelország látványosan kimarad a tárgyalópartnerek köréből.

Vagyis a jelek szerint az EU-ban vezető szerepre törekvő, és ehhez minél szélesebb körű támogatást kereső Macron nem számol velük, és a véleményükre sem kíváncsi. És amennyiben hangzatos ígéretek, illetve kompromisszumos javaslatok révén, oszd meg és uralkodj-alapon sikerült leválasztania róluk a V4-ek másik két tagját, illetve megszereznie a regionális együttműködést elutasító, a hangzatos nyilatkozatok és ígéretek szintjén mindig a nyugati hatalmakhoz törleszkedő, azok „jóindulatát” zsíros fegyvervásárlási szerződésekkel megszerző Románia, valamint a mindig peremre szoruló Bulgária támogatását, nem is biztos, hogy számolnia kell velük.

Annyi bizonyos, hogy az Európai Unió számos pozitívumot hozott térségünkbe, mi magyarok pedig külön értékelhetjük, hogy a mesterségesen szétszakított nemzetrészek nagy része az EU-n belül lényegesen könnyebben tud kapcsolatot teremteni a többiekkel. A mozgás és a munkavállalás szabadsága is a pozitív hozadékok közé tartozik.

Mindezek mellett elvárható, hogy a nettó befizető nyugati tagállamok cégei számára kedvező beruházási lehetőségeket, az elnyert uniós pénzekből jórészt a nyugati tagállamok cégeit a projektek kivitelezésével megbízó, piacot és olcsó munkaerőt biztosító közép- és kelet-európai tagállamok is érdemben beleszólhassanak abba, hogyan alakuljon a közös jövő.

A múltbeli tapasztalatok ugyanis azt mutatják: a régió országainak közép- és hosszú távon inkább veszíteni, mint nyernivalójuk van olyankor, amikor akár a nyugati, akár a keleti hatalmak valamelyike a saját pecsenyéje sütögetése érdekében megpróbálja megosztani és egymás ellenében kijátszani őket.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...