2009. február 12., 00:502009. február 12., 00:50
Tény ugyanakkor, hogy még az RMDSZ–EMNT-lista sem fedi le a romániai magyarság egészét, mint ahogy az is tény, hogy a megegyezés elsősorban az RMDSZ számára járhat kedvező eredményekkel. Hiszen az összefogás jogi keretét a szövetség logójával ellátott lista jelentené, ráadásul a megállapodásból kizárnák a kisebbik romániai magyar pártot, az MPP-t. Márpedig az, hogy a Tőkés-féle oldal csatlakozik a Markó-táborhoz, elvileg úgy is interpretálható, hogy a püspök-képviselő is elfogadja azt az RMDSZ-es retorikát, amely megkérdőjelezi a polgári párt legitimitását. Az MPP nélküli majdnem összmagyar listát akkor nevezhetjük valóban közös listának, ha annak összeállításakor, illetve a képviselők tennivalóinak meghatározásakor nem csupán a hozzá nevét adó RMDSZ, de az arcát adó Tőkés és a köré tömörülő szervezetek szempontjai és szabályai is érvényesülnek, és az együttműködés mikéntjét minden részletre kiterjedő, írásos szerződésben rögzítik. Ellenkező esetben tulajdonképpen annyi történik, hogy az RMDSZ „lenyúlja” Tőkést, hogy húzónévként a szövetséggel nem szimpatizáló polgárok voksait is behozza, majd a választások után learatja a babérokat – anélkül, hogy az EMNT érdemben bármit tehetne. Az MPP kihagyása nyomán azonban még így is kétséges, mennyire bír majd mozgósító erővel egy ilyen lista. Az ok, amiért az EMNT is belemenne a párt kigolyózásába, minden bizonnyal az elnök Szász Jenő személyében keresendő: a jelek szerint egyre inkább elszigetelődő politikust sem Markó, sem Tőkés nem szívleli, így amíg ő áll az alakulat élén, az MPP nem igazán szalonképes. A pártban emiatt lappangó konfliktusok sem az MPP helyzetének szilárdságát sugallják, így a koalícióba való bevétele csak gyengítené annak stabilitását. Márpedig ezen nem szabadna múlnia a valódi összmagyar képviseletnek – már csak azért sem, mert a vonatkozó törvény értelmében a választási szövetségeknek is ugyanúgy 5 százalékos küszöböt kell teljesíteniük, mint a pártoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok