2011. február 10., 10:052011. február 10., 10:05
Az elnöki tisztségre pályázó Kelemen Hunor vélhetően a szórványvidékekre gondolt, amikor előrukkolt javaslatával, hiszen a szövetségnek tényleg itt nyílna esélye többletmandátumot szerezni a helyi és megyei önkormányzatokban, ahol a képviselete sokszor néhány tíz vagy száz vokson múlt (például Temesben). Ezek az újonnan megszerzendő tanácsosi tisztségek pedig kompenzálhatnák számára, amit tömbvidéken elveszít a körvonalazódó hármas magyar versenyben.
Érdekes ugyanakkor, hogy az RMDSZ – és ezt már a még elnöklő Markó Bélától tudjuk – nem pártolja a parlamenti küszöb leszállítását. Mindez arról árulkodik, hogy a szövetségben még a megalapítás előtt álló magyar versenypárt ellenére sem tartanak a törvényhozásból való kieséstől, sőt eleve úgy kalkulálnak, hogy a magyar közösség választási sikeréhez amúgy is elengedhetetlen lesz a kiegyezés az EMNT-ből „kinövő” alakulattal. Pár(t)harc esetén ugyanis valószínűleg egyik magyar alakulat sem szárnyalná túl az öt százalékot, a háromszázalékos küszöb ugyanakkor talán abba a kísértésbe ejtené a feleket, hogy merjenek egyedül indulni, és ez esetben nem állna fel hangsúlyosan a megegyezés kényszere. Tehát a parlamenti megmérettetés esetében mindkét forgatókönyv esetében kockázatos lenne a koalíció „kibekkelése”.
Másrészt a romániai politikai kínálat felfrissítése érdekében valóban hasznosabb lehetne az alacsonyabb küszöb, hiszen ezáltal olyan kis alakulatokat is bejuttathatnának a parlamentbe a jelenlegi pártoktól megcsömörlött választók, amelyek tiszta lappal indulhatnának a porondra. Egy a baj: hiteles, európai arcélű kis pártokból kevés van Romániában, márpedig Gigi Becali, C. V. Tudor meg a média-szennycsatornás Dan Diaconescu piedesztálra emeléséért igazán nem érné meg küszöböt csökkenteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok