2011. február 10., 10:052011. február 10., 10:05
Az elnöki tisztségre pályázó Kelemen Hunor vélhetően a szórványvidékekre gondolt, amikor előrukkolt javaslatával, hiszen a szövetségnek tényleg itt nyílna esélye többletmandátumot szerezni a helyi és megyei önkormányzatokban, ahol a képviselete sokszor néhány tíz vagy száz vokson múlt (például Temesben). Ezek az újonnan megszerzendő tanácsosi tisztségek pedig kompenzálhatnák számára, amit tömbvidéken elveszít a körvonalazódó hármas magyar versenyben.
Érdekes ugyanakkor, hogy az RMDSZ – és ezt már a még elnöklő Markó Bélától tudjuk – nem pártolja a parlamenti küszöb leszállítását. Mindez arról árulkodik, hogy a szövetségben még a megalapítás előtt álló magyar versenypárt ellenére sem tartanak a törvényhozásból való kieséstől, sőt eleve úgy kalkulálnak, hogy a magyar közösség választási sikeréhez amúgy is elengedhetetlen lesz a kiegyezés az EMNT-ből „kinövő” alakulattal. Pár(t)harc esetén ugyanis valószínűleg egyik magyar alakulat sem szárnyalná túl az öt százalékot, a háromszázalékos küszöb ugyanakkor talán abba a kísértésbe ejtené a feleket, hogy merjenek egyedül indulni, és ez esetben nem állna fel hangsúlyosan a megegyezés kényszere. Tehát a parlamenti megmérettetés esetében mindkét forgatókönyv esetében kockázatos lenne a koalíció „kibekkelése”.
Másrészt a romániai politikai kínálat felfrissítése érdekében valóban hasznosabb lehetne az alacsonyabb küszöb, hiszen ezáltal olyan kis alakulatokat is bejuttathatnának a parlamentbe a jelenlegi pártoktól megcsömörlött választók, amelyek tiszta lappal indulhatnának a porondra. Egy a baj: hiteles, európai arcélű kis pártokból kevés van Romániában, márpedig Gigi Becali, C. V. Tudor meg a média-szennycsatornás Dan Diaconescu piedesztálra emeléséért igazán nem érné meg küszöböt csökkenteni.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.