Kiss Judit
2020. november 25., 10:18
2020. november 25., 10:18
Továbbra sem tűnik úgy, hogy csitulna a járványhelyzet, így a kulturális élet a jövőben is nehezített terepen sínylődik. Szerencsére nem igaz, hogy teljesen megszűnt volna a lüktetése: bár kényszerűségből a virtuális térbe húzódva, de továbbra is igyekeznek kapcsolatot tartani közönségükkel a színházak, fesztiválok, múzeumok, és a képernyőkön keresztül eljutnak követőikhez az irodalomra, tudományra, zenére összpontosító események, könyvbemutatók.
Az online kapcsolattartás, a kultúra takaréklángra állított működése sok kérdést vet fel, megnyugtató válaszokat nyilván aligha adhat. Ami bizonyos, hogy átalakulófélben van a kulturális intézmények és közönségük kapcsolata, megváltoztak az alkotótól, előadótól a befogadóhoz vezető utak. Jelenleg nem látszik a fény az alagút végén, vagyis teljes bizonytalanságba vész, mikor adhat zöld jelzést a helyzet a szabadon, félelmek és megkötöttségek nélkül gyakorolható, személyes részvételű eseményeknek.
Sokan mondják, és jogosan, hogy a kulturális élet igazi lényege, lüktetése a közvetlen találkozások lehetőségében rejlik, és hogy a két dimenzióba történő szorítottság éppen ezt a varázslatot szürkíti meg. De azoknak is igazuk lehet, akik úgy közelítenek a korlátozottsághoz, hogy semmilyen körülmények között nem akarják elveszíteni a közönséggel való kapcsolatot, így inkább átmentik az online térbe, szem előtt tartva a folytonosságot, azt, hogy ínséges időkben is számíthasson a néző, a befogadó valamiféle kulturális élményre. Ennek szellemében gondolkoztak a nemrég zárult Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezői, a jelenleg zajló, kétévente tartott kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, vagy az ezen is héten folytatódó Magyar Tudomány Napja Erdélyben eseménysorozat működtetői.
Nyilván kérdés, hogy mennyi marad az igazi, „lélektől lélekig” ható, élő eseményből, színházi vagy közösségi élményből, ha a néző otthon, számítógépe képernyőjén keresztül követi. De még így is pozitív az üzenete annak, ha egyáltalán be lehet kapcsolódni egy nemzetközi színházi fesztivál vagy tudományos konferencia online vérkeringésébe, ha nem halasztanak el, nem taszítanak a bizonytalan jövő homályába hasonló rendezvényeket.
Erőteljesen érezhető, hogy átalakulófélben van egész világunk, társas kapcsolataink, közösségi mozgásaink, és természetesen kulturális élményeink is. A mélyre ható változások pedig természetes módon befolyásolják a kulturális élet mozgásait és jövőjét is. Például egyáltalán nem kizárt, hogy a virtualitásba kényszerülés új műfajokat, stílusokat fog szülni, amelyek épp a kétdimenziós alternatívára adott válaszként keletkeznek, és az online lehetőségekhez igazodva épülnek ki.
Az valószínűleg és remélhetőleg változatlan marad, hogy az irodalomra, színházra, tudományra vevő közönség „kultúraéhsége” a gúzsba kötött lehetőségek közepette sem csillapul, sőt megmarad a ki tudja, mikor beköszöntő, járvány utáni időkre.
Rostás Szabolcs
A körülmények úgy hozták, hogy a világ nagyon sok országában rendeztek választásokat ebben az évben.
Balogh Levente
Ha a kétségbeesett vagdalkozással ötvözött szánalmas vergődés olimpiai sportág lenne, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) Nicolae Ciucă elnökkel az élen komoly éremesélyekkel indulhatna.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
szóljon hozzá!