VEZÉRCIKK – Változott-e Románia a Colectiv-tragédia óta? – tehető fel a kérdés a 64 halálos áldozatot követelő bukaresti tömegszerencsétlenség egyéves évfordulója apropóján.
2016. október 31., 19:442016. október 31., 19:44
A dilemma persze nem pusztán arra vonatkozik, hogy megtörtént-e a tűzvész felelőseinek elszámoltatása, vagy hogy levonták-e a megfelelő tanulságot a szakhatóságok a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében. Szó mi szó, e téren nem történtek megnyugtató lépések az elmúlt egy év során. Ennél talán sokkal lényegesebb, hogy beteljesültek-e, vagy legalábbis tetten érhetőek-e ma is azok a folyamatok, amelyeket a tavaly októberi borzalmas baleset elindított a romániai társadalom körében. Hiszen a tragédia nyomán kirobbant utcai tüntetések legfőbb üzenete az volt, hogy egyszer s mindenkorra le kell számolni a szó szoros értelmében ölni képes korrupcióval, a hivatali hatáskörben elkövetett hanyagsággal és nemtörődömséggel. Az utca hangja akkor azt üzente a politikai osztálynak, a választott és kinevezett állami tisztségviselőknek, hogy Románia nem folytathatja következmények nélküli országként.
Persze nem állíthatjuk, hogy a Colectiv-katasztrófa ne járt volna következményekkel. A baleset „elsöpörte” hivatalából Victor Pontát és kormányát, azt a típusú hatalomgyakorlást, amely végeredményben a szerencsétlenséget kiváltó okok melegágya volt. A politikai pártok szemmel láthatóan megrettentek a váltást, változást, megtisztulást követelő felháborodási hullámtól, és ijedtségükben akkora társadalmi-politikai reformokat helyeztek kilátásba, hogy csuda.
Az eredményt ismerjük. A hazai egészségügyi rendszer ugyanúgy több sebből vérzik, mint egy évvel ezelőtt, több égési sérültet ma is képtelenek egyszerre ellátni a romániai kórházak, ráadásul az orvosok, ápolók épp hétfőn robbantottak ki sztrájkot, megelégelve a be nem tartott ígéreteket. Jobbára porhintésnek bizonyultak a pártok által meglebegtetett reformok is: a parlamentben ugyanúgy folytatódik az igazságszolgáltatás munkájának akadályozása, mint korábban, az alakulatok választási listái pedig hemzsegnek az elítélt vagy a nyomozó hatóság célkeresztjébe került jelöltek nevétől. Az RMDSZ mellveregetve hirdeti, hogy parlamenti frakcióinak összetétele jelentősen megújul december 11-én, eközben viszont a kampány, a retorika a régi maradt: a választások közeledtével olyan témákról és ügyekről fújja le a port a szövetség, amelyekkel két parlamenti megmérettetés közben ritkán hozakodik elő.
Miért nem lehet komolyan venni a választókat? Hová lettek tehát a tavaly október 30-ai szerencsétlenséget követően támasztott elvárások, de főleg a megfogalmazott ígéretek és vállalások? Holott a Colectiv-tragédia legfőbb üzenete az, hogy a társadalmi megtisztulás csak határozott belső igény esetén mehet végbe, ugyanakkor az idei választások kapcsán is elmondható majd: egy népnek olyan választottai vannak, amilyeneket megérdemel.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!