A meglepetések a második körben sem maradtak el: miután az előzetes nyilatkozatok alapján a néhány hete felbomlott kormánykoalíció tagjai, a PNL, az USR és az RMDSZ is égtek a vágytól, hogy a kellemetlen közjáték után ismét együtt kormányozhassanak, a liberálisok végül úgy döntöttek: teljesítik ugyan az USR feltételét, hogy ne az általuk a korábbi konfliktusok miatt elfogadhatatlannak tartott Florin Cîțu PNL-elnök legyen a miniszterelnök, viszont – mintegy bosszúból azért, amiért az USR részt vett a Cîțu-kormány megbuktatásában – csak azért sem veszik be őket a koalícióba.

Így aztán a Nicolae Ciucă tartalékos tábornok, eddigi védelmi miniszter vezette reménybeli „bosszúkormányt” kizárólag a PNL és az RMDSZ alkotná – az ellenzéki, de mégiscsak a legnagyobb parlamenti frakcióval bíró PSD „nagylelkű” támogatásával. Persze a PNL szempontjából érthető, hogy nem kíván többé együtt kormányozni az USR-rel, hiszen ha helyreállna a koalíció, a konfliktus a hamu alatt úgyis tovább izzana az egymásra az elmúlt hetekben kígyót-békát rákiabáló két párt között, lévén hogy továbbra is ugyanazon jobbközép szavazótábor voksaira hajtó riválisok.

Cîțu visszalépése minden bizonnyal Klaus Iohannis államfőnek köszönhető, mint ahogy Nicolae Ciucă is az ő jelöltje. Ami abból a szempontból érthető, hogy a tekintélyes katonai pályafutást maga mögött tudó tartalékos tábornok a polgárok szemében is hiteles alternatívát képviselhet, lévén hogy az ortodox egyház mellett még mindig a hadsereg élvezi a leginkább a lakosság bizalmát. Ami persze távolról sem jelenti azt, hogy Ciucă jó miniszterelnök lesz. Az viszont mindenképpen üdvös, hogy Cîțunak meg kell elégednie a frissen megszerzett pártelnöki tisztséggel.

Kijelenthető ugyanis, hogy – Iohannis államfő mellett – ő az egyik legfőbb felelős az országban most tomboló járványhelyzetért. Először is azzal, hogy amikor késő tavasszal csillapodni kezdett a járvány, saját népszerűsége növelése érdekében idő előtt döntött minden korlátozás feloldásáról, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy az amúgy is lanyhuló oltakozási kedv szinte teljesen lenullázódjon. Pedig ha akkor legalább néhány hónapra bevezették volna a kötelező védettségi igazolványt, akkor most nem itt tartanánk – ahogy az látható abból is, hogy a dokumentum mostani, elkésett kötelezővé tétele nyomán ismét megnőtt az oltást igénylők száma.

Másrészt azért is őt és az államfőt terheli a felelősség a járvány berobbanása miatt, hogy mindent feláldoztak a PNL elnöki tisztségének megszerzéséért, majd az egyre romló járványhelyzetben is csak a belpolitikai taktikázásokra összpontosítottak. Persze attól, hogy katonaember vezeti, a Ciucă-kabinet kisebbségi kormányként még nem lesz stabilabb.

Hiszen az eddig legfőbb rosszként aposztrofált PSD kényétől-kedvétől függ, amely a külső támogatásért cserébe szinte bármit keresztülverhet a kormányon, az elért eredményeket pedig a saját sikereként adhatja el – miközben az esetleges kudarcokért a „tényleges” kormánypártokat teheti felelőssé. Arról nem is beszélve, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az sem kecsegtet sok jóval, ha a legfőbb kormánypártban nem ugyanaz a személy tölti be a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget.

Ebben az esetben ugyanis szinte biztos a konfliktus a párt elnöke és a kormányzati hatalmat birtokló „beosztottja” között.