2010. május 19., 15:542010. május 19., 15:54
A költekezés a válság kirobbanását követően is folyt, ráadásul hitelből, a kormány ugyanis részben a nemzetközi hitelintézetektől felvett kölcsönből fedezte a közkiadásokat. Nem volt azonban ez másképp a válság előtt sem: az akkor száguldó gazdaságot sem a romániai termelékenység tartotta növekedési pályán, hanem a Nyugat-Európában munkát vállaló több millió romániai által hazautalt eurómilliárdok.
Az elmúlt időszak kormányainak bűne az, hogy megpróbálták fenntartani azt az illúziót, hogy nincs nagy baj, még azon az áron is, hogy vészhelyzetbe sodorták az országot. Ráadásul a kormány most, amikor a saját hibájából súlyossá vált válságot kell orvosolni, megint csak kapkodni képes, miközben a kormányfő és a „nehézsúlyú” miniszterek sportot űznek a nyilvánosság előli rejtőzködésből. A fűnyíró elv alapján minden közalkalmazottra és nyugdíjasra alkalmazandó illetménymegvonás ugyanis lehet, hogy megtakarítást jelent, ám kilátástalanságba taszítja az alacsony jövedelműeket, emellett visszaveti a fogyasztást és az áfabevételeket is.
Nem indokolatlan hát a szakszervezetek felvetése, hogy a felduzzadt állami apparátus leépítése mellett a bér- és nyugdíjcsökkentést progresszívan kellene alkalmazni, oly módon, hogy a legalacsonyabb illetményekben részesülőktől kisebb arányban vonjanak el pénzt, mint a kiemelt fizetést és nyugdíjat kapó polgároktól. Ráérzett erre a kisebbik koalíciós partner RMDSZ elnöke is, aki tegnap már a kisnyugdíjak érintetlenül hagyását pedzegette, ezáltal hátrálva ki némileg a súlyos megszorítások mögül.
Persze a teljes kihátrálás, a kormánypozíciók feladása most nem lenne szerencsés, hiszen azt a látszatot keltené, hogy gyáván megfutott. Ám ha a helyzet súlyosbodik, indokolttá válhat, hogy elkezdjen okokat keresni a koalíció felrúgására. Kitűnő ürügy például az oktatási törvény kisebbségek számára kedvező cikkelyeinek esetleges parlamenti bukása . Igaz, ez esetben a kormányból való kilépés akkor is az elvárható minimum volna, ha történetesen nincs gazdasági válság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok