VEZÉRCIKK – Közel két évvel a megválasztása után az eddig meglehetősen szürke és nehezen észrevehető, a határozott állásfoglalásoktól és cselekedetektől rendszerint ódzkodó – már Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását kivéve, amely révén közösséget vállalt a PSD soviniszta lejárató kampányával, és elvadította magától a megválasztásához nagymértékben hozzájáruló magyar szavazókat – Klaus Johannis államfő végre olyan nyilatkozatokat tett, amelyek országos felbolydulást okoztak.
2016. október 06., 22:452016. október 06., 22:45
Egyrészt – némileg sajátosan értelmezve az államfő pártatlanságára vonatkozó előírásokat – egyértelműen hitet tett amellett, hogy Dacian Cioloş jelenlegi független miniszterelnök a választások után is hivatalban maradjon, másrészt felszólította, hogy ha nem is lép be egyik pártba sem, legalább jelezze, melyik párttal szimpatizál. Ezt csak a román belpolitikai életet nem ismerők vagy a javíthatatlanul naiv szemlélők nem értelmezték úgy, hogy a korábban Johannis által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) melletti állásfoglalásra szólította a szakértői kormány fejét, aki már volt PNL-vezetésű kormány minisztere, most pedig hitelességével és feddhetetlenségével sokat lendíthetne a párt megtépázott imázsán.
A másik kijelentés még nagyobbat szólt: leszögezte, hogy nem kér fel kormányalakításra olyan jelöltet, akit jogerősen elítéltek, vagy bűnvádi eljárás zajlik ellene. Amivel egyértelműen a választások megnyerésére és a kormányalakításra jelenleg legesélyesebbnek tűnő Szociáldemokrata Párt (PSD) – Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) tandemnek üzent, hiszen Liviu Dragnea PSD-elnököt jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték választási csalás miatt, Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-vezér ellen pedig bűnvádi eljárás zajlik hamis tanúzás gyanújával.
Johannis kijelentései egyértelműen a hivatalosan még el sem kezdődött parlamenti választási kampányba való beavatkozást jelentenek, az államfő így próbál muníciót biztosítani a felmérésekben igencsak rosszul teljesítő liberálisoknak.
Nyilatkozatával a korrupcióellenes küzdelem élharcosának szerepében tetszelgő államfő ismét csak a kampány egyik legfőbb témájává avatta a korrupciót. Ebben a tekintetben pedig a korrupciós vádak által a PSD-hez hasonlóan nagymértékben érintett liberálisok most lépéselőnyben vannak, hiszen törvénytelen pártfinanszírozással meggyanúsított társelnökük azonnal lemondott, míg a jogerősen elítélt Dragnea továbbra is a PSD élén áll.
Persze nem hisszük, hogy Johannis komolyan gondolta: elkezdhet zsonglőrködni a jelöltekkel a választások után. A célja más volt: hogy ismét emlékeztesse a választópolgárokat, a felmérések szerint jelenleg legnagyobb támogatottságnak örvendő párt legismertebb arcainak jelentős része – beleértve a potenciális miniszterelnök-jelölt pártelnököt, illetve a volt pártelnök-kormányfőt is – vagy jogerősen elítélt bűnöző, vagy éppen bűnvádi eljárás zajlik ellene
Kérdés, mennyire lesz ez hatásos, hiszen nyáron Nagybánya polgárainak többsége úgy választotta elsöprő többséggel újra a város polgármesterét, hogy az éppen előzetesben ült korrupció gyanúja miatt. Mindazonáltal – bármennyire is kampányfogás – Johannis figyelmeztetése mégiscsak a normalitásról szól. Hiszen amúgy egy szóval sem mondta, hogy semmilyen szín alatt nem bízza meg kormányalakítással a szociáldemokraták jelöltjét. Ha feddhetetlen személyt jelölnek, olyat, akit nemhogy nem ítéltek el, de még bűnvádi eljárás sem zajlik ellene, akkor várhatóan gond nélkül megkapja a kormányfői megbízást.
Az más kérdés, hogy a PSD csúcsvezetésében nem sok olyan, országosan is ismert arc van, aki ezeknek a kritériumoknak megfelelne, és alkalmas lenne arra, hogy húzónévként szerepeljen.
A párt csak abban bízhat, hogy a bázisát jelentő dél- és kelet-romániai vidékeken rendszerint gondolkodás és mérlegelés nélkül a PSD-re voksoló törzsszavazók nem is igénylik, hogy ilyen kritériumok szerint válasszák ki a kormányfőjelöltet.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!