JEGYZET – Igaz, hogy más növények tövében, levele alatt vagy az árnyékában meghúzódó ibolyát nem lehet azonnal észrevenni, ám erős, jellegzetes illata „orránál fogva” elvezeti az őt keresőt a fellelhetőségi helyhez.
2017. február 05., 23:012017. február 05., 23:01
Ha növényekkel kapcsolatban nem képzavarnak minősülne, akkor azt mondanám: lám-lám, megjátssza a kis szerényt, de ez az erős illatozás valójában sunyiság. Így hát elengedem az ibolya minősítgetését, az ibolyaszindrómában szenvedő emberről viszont megmondom a véleményem. Nincs szüksége illatcselekre ahhoz a hatalmas tölgynek, bükknek, fenyőnek, jegenyének, hogy észrevegyék: elég csak kiállnia az út szélére, mindenki meg fogja látni.
A napokban, miközben az volt a közbeszéd egyik legtöbbet csépelt témája, hogy a belföldi hírszerző szolgálat emberei kivel, hogyan és miért járkáltak nyaralni a világ másik végén lévő egzotikus helyekre, minden pró és kontra érvet egyaránt a valahol, talán épp Thomas Morus Utópia szigetén bujkáló milliárdos videoüzenetének szavaiból fűzték össze, szóval ennek kapcsán jutott eszembe ez a sok mindenkit átverő ibolyasági attitűd. A tekervényes magyarázgatások során voltak olyan elemzők és értelmezők, akik gondolkodás nélkül felvetették: egyszerűen elő kell rángatni a titkosszolgákat, és a legnagyobb nyilvánosság előtt felelősségre vonni őket. Az érveik pedig aköré csoportosultak, hogy az USA-ban is meg lehet tenni ilyesmit.
Persze, biztosan lehet. Csakhogy a bolha meg az elefánt is, amikor átment a hídon, a bolha felhőtlen derűvel kérdezte: milyen erősen dübörgünk, ugye?! Na és a geopolitikai vezető szerep! Az is megér egy misét. Ha nem csalódom, először a nagy reményű Constantinescu elnök gondolta úgy, hogy lehetne regionális vezéregyéniség, talán a második mandátumára tervezte volna a feltörést, de végül nem szállt ringbe másodjára. Aztán Băsescu – a maga matrózkocsmai heherészésével többször is pedzette a témát, nagy terveket szövögetve a tengeri hatalomról. Most meg az épp egy kicsit elcsendesedő Dragnea pártelnök gondol talán nagyot azzal, hogy megemlítette: életveszélyes fenyegetéseket kap.
Nahát ez lesz az új divat?! Az áldozati felajánlkozás? Hisz az először miniszterelnöknek bedobott, de visszautasított hölgyemény is állítólag panaszkodott, hogy retteg a maga és a családja életéért a folytonos fenyegetések miatt, miniszterként és helyettes miniszterelnökként viszont látom, kutya baja. Az áldozati bárány rokona volna az ibolyának? Ha igen, ajánlom az átnevezést áldozati farkasra. Jobban illik!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!