2011. május 26., 09:152011. május 26., 09:15
A startpisztoly korai eldördülésének oka elsősorban az, hogy jövőre minden eddiginél keményebb „testvérharc” ígérkezik az önkormányzati megmérettetésen, amelyen immár három párt fog versenyezni a magyar választók kegyeiért. Idetartozik az is, hogy a legfiatalabb magyar szervezet megalapítása fölött bábáskodó Tőkés László május elején éppen a Krónikában dobta föl a labdát, és javasolt együttműködési formulát az MPP és az RMDSZ számára: közös jelöltlistákat előválasztások útján. A megszólítottak elutasították a kezdeményezést, a későbbiekben azonban nem térhetnek ki előle. Szinte biztos ugyanis, hogy jövőre egyfordulós rendszerben választunk polgármestert, ami a 30 százalék fölötti arányban magyarok lakta településeken páratlan esélyt teremt a közösség számára.
Itt van mindjárt Marosvásárhely esete, amelyet 2000 óta próbál „visszaszerezni” a magyarság, és ahol már most intenzív egyeztetések folynak a magyar alakulatok között egy közös polgármesterjelölt-állítás tárgyában. Kétséges azonban a hárompárti paktum: az RMDSZ saját jelöltjét szeretné közösként „bedobni”, az MPP és az EMNT pedig egy Bölöni László típusú függetlent szorgalmaz, de mindenképpen magyart. Holott erős kételyek merülnek fel a legendás sportember hazatérési szándéka, közigazgatási rátermettsége kapcsán. Ilyen körülmények között nagy hiba lenne a nemzetiségi kizárólagosság, és nem ártana megfontolni annak a független polgármesterjelöltnek a támogatását, aki két évtizede folyamatosan kiáll a marosvásárhelyi, erdélyi magyarok jogaiért, még annak árán is, hogy nemzettársai sokszor árulónak kiáltották ki emiatt. Ezzel a támogatással a Maros-parti város magyarsága meghálálhatná az emberjogi harcosnak, hogy – a magyarok követeléseit támogató román értelmiségiek között elsőként – már 1990 januárjában kiállt a Bolyai-gimnázium önálló magyar iskolaként való visszaállítása mellett. Elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, etnikuma pedig nem lehet akadály: szebben és helyesebben beszél magyarul, mint sok más erdélyi magyar politikus. Segítünk: Smaranda Enachénak hívják.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!