2010. június 14., 08:112010. június 14., 08:11
A ded elmehetett volna nagyanyjával gyógykezelésre, azzal már szűk háromhetes program letudva, de ettől az évtől, amikor a gyermek elérte azt a kort, hogy hetekre szülőtleníthető, kormányilag kitalálták, hogy a nagymamák nyáron ne kezeltessék a lumbágójukat.
Ez a pont tehát esett. Marad a családi nyaralás, amelynek a paraméterei eléggé behatároltak. Három óránál többet nem utazhatunk, tehát ha nem a városi strandra megyünk, válasszuk a repülőt. Erre kifizetjük a nyaralásra szánt keret tetemes részét, a megmaradt hányadát legfennebb csak szorozni lehet, mert osztani alig. A kiszemelt helyen legyen víz, homok, napsütés és árnyék, kevés látnivaló, hogy ne csábítsa unalmas és fárasztó nézelődésre a felnőtteket. Jó volna olyan helyre menni, ahol a gyerek pajtásokat is talál, akivel beszélni tud. Mert ha nem, akkor az intenzív gyermekfelügyelet és szórakoztatás, még állandó tolmácsolással is kiegészül, és mondogathatjuk egész nap, hogy add vissza, örök harag, az enyém zöldebb, és megmondalak. A román vidéken, például a tengerparton még azzal is súlyosbodik a helyzet, hogy a többi szülő rosszallóan csóválja a fejét, és nem érti, hogy ha te beszélsz románul, ergó itt élsz, akkor a gyermeked miért nem kommunikál a hivatalos nyelven.
Bukaresti barátaink értelmiségi barátai is csak hümmögtek, amikor kiderült, az akkor zsenge hároméves Zsófiról, hogy egy kukkot sem tud románul. Mondjuk édesanyámnak volt erre egy életképes terve az unoka születésekor, a Duna Televízió gyermeknevelős műsorát alkalmazta családunkra ilyen módon: a gyermekkel én, a szülőanyja beszéljek angolul, mert tudok, a nagyszülők értelemszerűen magyarul, mert csak úgy tudnak, az apja pedig románul, mert neki ez maradt. A terv megbukott, mert a „román” rész megkutyálta magát, és én is rájöttem, hogy összevissza két angol gyermekverset tudok, altatódalt pedig egyet se. Zsófi pedig úgy járt, hogy amikor összekerült a bukaresti barátok barátainak román csemetéivel, leszögezte, hogy nem tud velük játszani, mert ő egy gyerek, a többiek pedig románok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok