JEGYZET – A szocdemeknél már nem foglalkoznak a látszatok betartásával, nem érdekli őket, ki mit mond, hogyan vélekednek róluk az emberek: abban a darabban, amit játszanak a főszerep az egyes szám első személyé.
2017. február 13., 10:422017. február 13., 10:42
Vagyis a pártelnök bajszos hőscincéré, aki minden megnyilvánulásában kínosan ügyel, nehogy véletlenül többes számot használjon, és valaki még arra gondolhasson: kollektív vezetés dívik szocdeméknél. A bizalmatlansági indítvány parlamenti tárgyalása előtt például kackiás mellkasdomborítás kíséretében elárulta, megtiltotta pártja minden jelen lévő képviselőjének és szenátorának, hogy a helyét elhagyni merészelje, és a szavazógolyók közelébe settenkedjék. Mert még ki tudja, miféle árulás következne be, mondta, soha nem lehet tudni. Hát persze, hogy nem lehet!
S ha a Duna alsóbb folyása mellől érkezők nem idegenkednének annyira a felsőbb Duna-vidék országának anyanyelvétől, ami a mi nyelvünk is, akkor megismerhetnének, és hasonló esetekben használhatnának egy általunk nagyon sikeresen mondogatott szófordulatot: bizalom az ősi erényben. A hőscincér nemzettársainak ősi erényére vall a reakció a jobb érzésű jászvásári polgármester nyilvános kijelentésére: szerinte az elnökük kóros egocentrizmusa és az ezzel járó rengeteg balfogás nagyon megártott a párt népszerűségi mutatóinak. A városatya beszélt a náluk végzett szociológiai felmérésekről: 23 százalékra csökkent népszerűtlenséget mutatnak, vagyis jelenleg pártjuk a Marianna-árok mélyén hever. S azok számára, akik esetleg nem tudnák, hogy ez a Föld eddig ismert legmélyebb pontja, még hozzátette: onnan pedig nehéz lesz valahogy felkapaszkodni. A pártvezér erre az adatra csak elmosolyodott, illetve az ismételt kérdések után úgy tett, mint aki félreérti, és a 23 százalék helyett 2-3 százaléknyi esést említett, ami nem a világvége.
Még iskolások viccének is rossz! Ahogy az is, aminek következtében hirtelen ejtették a börtönök túlzsúfoltságának a témáját. Ugyanis az éj leple alatt nyomdába csempészett közkegyelmi sürgősségi rendeletet követően az egész politikai préri a rabok nehéz körülményeiről óbégatott, mintha legalábbis a jogerős, letöltendő büntetés kimondása luxuslakosztályról és mindarról szólt volna, mi szem-szájnak és esetleg más szerveknek is ingere. A kint maradtak pedig, élen a felfüggesztettre ítélt pártelnökkel, nekiláttak ebben a témában feszegetni a húrt. Mindhiába, vissza kellett vonniuk. Most kezdheti a töprengést, mivel is tömjénezze gyönyörűnek látott énképét!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
szóljon hozzá!