Fórum – A kolozsvári állomásfőnökök beszédes névsora

•  Fotó: Bede Laura

Fotó: Bede Laura

A 150 éves kolozsvári vasút születésnapi ünnepségén a Magyar Államvasutak (MÁV) a járványhelyzetre hivatkozva nem képviseltette magát. Kérdés, jelenlétük ellensúlyozta volna azt, hogy az évforduló tiszteletére elhelyezett emléktábla sem nyelvében, sem tartalmában nem vesz tudomást azokról, akik a vonalat is, az állomást is felépítették.

2020. október 10., 21:512020. október 10., 21:51

Az ilyen otrombaság nem az első eset. 2014-ben, amikor emléket állítottak az állomásfőnököknek, a névsort „radírral írták”, az állítva, hogy az 1870–1945 közötti időszakról nincsenek adatok. De még mennyire vannak! A felzúdulás hatására megígérték a tábla kiegészítését. Közben a Krónika megpróbált hozzájutni a nevekhez, de a MÁV az archívumában fellelhető anyagokat szégyenletes módon csak pénzért adta volna ki.

Ez durva hiba, a nemzeti összetartozás megcsúfolása.

Felháborodásomat az enyhíti, hogy két fiatal kereszténydemokrata a névsort még 2015-ben kiegészítette.

korábban írtuk

Kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron
Kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron

Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen.<

Hogy ez alapján elkészült-e az új, már a magyar neveket is felsoroló emléktábla, nem tudom. Fényképet erről nem találtam. A helyszínen is hiába keresték. De kell még rá egy újabb név. A névsorért nem kell levéltárba menni, elég az Arcanum adatbázisban kutakodni. Így derült ki, hogy egy időre Preyer Ágost úr is állomásfőnök volt Kolozsvárt. A Vasúti és Közlekedési Közlöny 1881. évi 12. évfolyamának április 6-án megjelent számában ő a m. kir. államvasutak kolozsvári állomásfőnökeként szerepelt, és határozott véleményt közölt az akkoriban zajló egyenruha-használatról. Preyer egyszerű egyenruha mellett érvelt, azt is javasolva, hogy az egyenruhát a vasutasok, mint a katonák, szolgálaton kívül is hordják.

Kugler fantasztikus tervei, Hauda ügybuzgósága

Virányi István szakállt viselt, szívesen adakozott, például a Deák-szobor költségeihez is hozzájárult. Ismert állatvédő volt. Kugler Mihály Kugler Henriknek, a híres cukrásznak a testvére volt. (Nevéről József Attila ötforintos vágya juthat az eszünkbe.) Kugler Kolozsvárról elkerülve fantasztikus terveket kovácsolt, például Duna alatti alagutat, Gellért-hegyi siklót. Tervei kivitelezésére jogot is szerzett. Ha valaki meg akarta volna valamelyiket valósítani, fizetnie kellett volna.

De nem akadt vállalkozó, s így Kugler nem gazdagodott meg, sőt az egyik adósságát a másikból fedezte, majd egy uzsorás karmai közé került, végül sikkasztott. Börtön helyett a tébolydában végezte.

Utóda az említett Preyer Ágost volt, akit 1882–1889 között Egedy Lajos követett. Egedy, amint a Magyar Polgár kolozsvári lap 1889. február 28-án megírta, egészségi okokból Abbáziába utazott. Helyére Hauda Nándor kocsárdi állomásfőnök került. Egedyre, gyógyulása után, a forgalmi szak főellenőri posztja várt.

1889 nyarán Baross Gábor és Wekerle Sándor a helyszínen akarták megismerni Erdély kulturális és gazdasági intézményeit. Körutat tettek tehát Erdélyben. De erről senki sem tudott, csak néhány beavatott és a vasutasok. Ezeknek szigorúan meg volt hagyva a titokban tartás. A kolozsvári állomásfőnök nem volt elég titoktartó, azt hitte szegény, hogy kedveskedik vele miniszterének, ha kis fogadtatást rendeztet számára, és megsúgta az érkezés idejét a város fejeinek. Szegény ember állásával fizetett érte, Baross elmozdította a főnökségtől, pedig érdemes, kitűnő hivatalnok volt. Mindezt 1911-ben írta meg Az Újság karácsonyi száma. Nem nevezték meg, hogy ki volt a pórul járt állomásfőnök, de – ha a történet igaz – nem lehetett más, mint Hauda.

Őt Krimsky Géza követte, akit a vasúti munka mellett íróként is számontartanak. A farkasok című háromfelvonásos népszínművét 1902-ben mutatta be a kolozsvári nemzeti színház, Buridán szamara c. vígjátékát jutalomban részesítette az EIT (Erdélyi Irodalmi Társaság), amelynek tagja is volt. 1931-ben halt meg, sírja a Házsongárdi temetőben van.

A kolozsvári állomásfőnökségben utóda Lósy Béla lett, aki 1892-ben még Csucsán volt állomásfőnök, majd 1893-tól egészen 1910-ig Kolozsvárott. Ferenc Józseftől egy melltűt kapott ajándékba. 1911-től Asztalos Sándor lett az állomásfőnök, 1941-ig az utolsó magyar ezen a poszton. A második bécsi döntés után, 1941-től 1944-ig Elekes András volt az állomás első embere.

Előnyben a román tisztségviselők a CFR-nél

Ezzel a sor végére értünk, de van még mondanivaló. Például a tévedések. Mátis Bálintot is említik, mint Kolozsvárra Elekessel együtt kinevezett állomásfőnököt. Mátis valóban a kolozsvári állomáson dolgozott, de mint ún. főintéző. A tiszti cím és névtár szerint az állomás harmadik embere. Lehetne még folytatni néhány érdekességgel, olyasmikkel, hogy néhányan kolozsvári állomásfőnökök leszármazottjaként mutatkoztak be Magyarországon, de az állomásfőnökök jelenleg ismert – és minden valószínűség szerint teljes – listáján a nevük nem szerepel. Van viszont egy figyelemre méltó történet. A Kolozsvárt megjelenő Ellenzék 1929. május 4-én beszámolt egy bírósági tárgyalásról. A város akkori állomásfőnökét, Vasile Sibianut tanúnak idézték. Idézek a tudósításból:

„A tanú nacionáléjának bemondása után dr. Dunca elnök felszólítja, hogy nyilatkozzon a megvesztegetésekről. Sibianu Vasile azonban semmiről nem tud semmit. Az egész ügyről csupán akkor értesült, midőn a panamát már felfedezték.
Giurgiu: Hogy lehet az, hogy ön mint állomásfőnök semmit sem tudott az egész dologról? Hiszen már az egész városban beszéltek róla.
Sibianu egy semmitmondó vállrándítással intézi el a kérdést.
Giurgiu: Tudomásom van arról, hogy egyes vasutasok egyszerre két fokozattal is előléptek. Hogyan magyarázza állomásfőnök úr ezt a tényt?
Sibianu: Ez valószínűleg a CFR-nél bevezetett romanizálás következménye, amelynek értelmében az előléptetésnél a román nemzetiségű CFR-alkalmazottakat feltétlenül előnyben részesítik.
Tiplea ügyész ismét közbevág, és tiltakozik a tanúnak ide nem tartozó kérdésekkel való zavarása ellen.
– Ne tessék mellékvágányra menni, védő úr!
Dr. Giurgiu: Én megmaradok a mellékvágányon, az ügyész úrnak átengedem а fővágányt, mert ebben a perben a mellékvágány a fontosabb.”

Ennyit az 1918. december elsején ígért teljes egyenlőségről. Ezek után nézzük Kolozsvár állomásfőnökeinek ismertté vált névsorát:

1870–1877 Virányi István
1878–1881 Kugler Mihály
1881 Preyer Ágost
1882–1889 Egedy Lajos
1889–1890 Hauda Nándor
1890–1892 Krimszky Géza
1893–1910 Lósy Béla
1911–1918 Asztalos Sándor.

1929–1933 Vasile Sibianu (a kezdő és záródátum bizonytalan)

1941–1944 Elekes András

Surján László

A Kolozsvárt született szerző orvos, politikus, volt népjóléti miniszter, országgyűlési, valamint EP-képviselő, a KDNP egykori elnöke

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Erdély a „teremtő káoszban”
Erdély a „teremtő káoszban”
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

2025. május 05., hétfő

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat
2025. május 02., péntek

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

A választás, amely senkinek sem hiányzott
2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Ferenc, a „magyaros” pápa
Ferenc, a „magyaros” pápa
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

2025. április 23., szerda

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak

Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak
2025. április 18., péntek

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.

Árad a cián
Árad a cián
2025. április 18., péntek

Árad a cián

2025. április 17., csütörtök

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket

Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket
2025. április 16., szerda

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése

Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése
2025. április 11., péntek

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa

Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa