Fotó: Bede Laura
Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen. A tábla nem tükrözi az osztrák–magyar monarchiabeli többnyelvűséget: kizárólag román felirat szerepel rajta.
2020. szeptember 07., 18:542020. szeptember 07., 18:54
2020. szeptember 07., 22:552020. szeptember 07., 22:55
A kolozsvári vasútállomás üzembe helyezésének 150. évfordulója alkalmából emléktáblát lepleztek le hétfőn reggel a pályaudvar főépületén. Az Állomás téren összegyűlteket Vasile Nicu Rafa, a Román Vasúttársaság (CFR) kolozsvári állomásfőnöke köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy 150 év alatt több millió utas haladt át a városon, és több ezer embernek nyújtottak munkalehetőséget.
A román himnusz eléneklése után Andrei Andreicuț kolozsvári ortodox metropolita áldotta meg az emléktáblát. Vasile Daniel Rad területi igazgató az ünnepi eseményen kiemelte,
Hasonlóan vélekedett Szentes József, a CFR volt vezérigazgatója, aki elmondta: erdélyi viszonylatban nagyon fontos a 150. évforduló, ugyanis az évek során sikerült összekötni egész Romániát Erdéllyel, vagy más megfogalmazásban Erdélyt Romániával.
Mucsi Attila Józsefné igazgató üzenetét Bartha Zsolt, a forgalmi osztály szabályzati alosztályának vezetője tolmácsolta. Emlékeztetett, a Nagyvárad–Kolozsvár–Segesvár–Brassó fővonal építésének ötlete már 1847-ben felmerült. A vonalvezetést illetően élénk és hosszas vita alakult ki a különféle érdekcsoportok között.
A kizárólag román nyelvű tábla
Fotó: Bede Laura
Ezt követően 1869. március 8-án megalakult a Magyar Keleti Vasút Részvénytársaság. A fővonal Nagyvárad–Kolozsvár szakasza elsőként épült meg. A Nagyvárad–Kolozsvár közötti 152 km hosszú pályát a nehéz terepviszonyok miatt 1869. december 31. helyett csak nyolc hónappal később, 1870. szeptember 7-én sikerült átadni.
A vagonokon és mozdonyokon a „Magyar Keleti Vasút” vagy „M.K.V.” felirat volt található. A mozdonyok a bécsújhelyi Sigl mozdonygyárban készültek, és nem neveket kaptak, mint ahogy akkor megszokott volt, hanem számokkal látták el őket – részletezte Bartha.
Hozzátette, két évvel később, a Magyar Államvasutak megalapítása után a Magyar Keleti Vasút jóvoltából Nagyvárad–Kolozsvár között is lehetett vasúton közlekedni, és a szakasz azóta is a térség vérkeringésének szerves részét képezi, egyben Románia vasúti hálózatának jelentős fővonala is.
Ugyanígy Magyarország összekapcsolása Erdéllyel, hiszen a tradicionálissá vált Corona InterCity vonatpár közlekedtetése a MÁV számára alapvető fontossággal bír” – hangzott el az eseményen.
A MÁV üzenetét Bartha Zsolt tolmácsolta
Fotó: Bede Laura
A magyar nemzeti vasúttársaság emellett 90 magyarországi vasútállomáson vagy megállóhelyen már feltünteti a határon túli célpontok magyar helységneveit is az utastájékoztató eszközein.
„Ez a határon túli magyar ajkú lakosság összetartozásának erősítése mellett, mely történelmi feladat, a hazai utasok számára az úticélt és a köztes állomások azonosítását is megkönnyíti” – áll az ünnepi üzenetben.
Felszentelték
Fotó: Bede Laura
A Román Állami Vasúttársaság (CFR) kincses városi regionális kirendeltsége 2014 májusában helyezett el márványtáblát a pályaudvar épületének homlokzatára, felsorolva az egykori állomásfőnökök nevét és tevékenységük időszakát. A gesztus szépséghibája azonban az volt, hogy az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel a plaketten.
A hibát végül egy évre rá sikerült korrigálni: magyar–román vasutas együttműködés révén 2015 márciusában a magyar és német állomásfőnököknek is sikerült emléket állítani Kolozsváron.
Magyar–román vasutas együttműködésnek köszönhetően sikerül emléket állítani az egykori magyar és német állomásfőnököknek Kolozsvárt.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás