Bizony joggal tölti el büszkeség ilyenkor a mellünket, hazudnánk, ha azt állítanánk, nem esik jól az elismerés. Éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül, amikor közülünk rondít bele valaki a képbe. Húsvét előtt a totális kontraszt az volt, amikor az egyik erdélyi magyar hírportál a következő címmel tálalta a kijárási tilalom nagyszombaton történő feloldását: „Emlékeztető: szombaton éjjel 2-ig lehet az utcán flangálni”.

Még akkor is, ha puszta újságírói slendriánságról, netán a keresztény egyházi szokásokra fittyet hányó érzéketlenségről van szó, a Transindex – merthogy ez a portál követte el a címadási „bravúrt” – gyakorlatilag belegázolt erdélyi magyarok százezreinek hitéletébe, lelkivilágába. És joggal tették szóvá sokan a blődséget. Hiszen annyira nem lehet valaki tudatlan, érzéketlen és műveletlen, hogy céltalan lődörgésnek, azaz „flangálásnak” állítsa be a húsvét nagyszombati éjféli misét.

Már csak azért sem, mivel teljesen nyilvánvaló volt, hogy a román kormány nem amolyan szabadidőtöltési, kocsmázási, partizási célból rendelkezett úgy, hogy feloldja a kijárási tilalmat, hanem célzottan, a nyugati kereszténység húsvétjának tiszteletére. Amikor tudvalevő, hogy a katolikusok körmenetet rendeznek a feltámadás örömére; az ortodoxok pedig úgyszintén, ezért tartalmazza a kormányhatározat, hogy feloldják a kijárási tilalmat ortodox húsvétkor is, éjjel kettőig.

Ilyen az, amikor a románok elismerően szólnak az ünneplő magyarokról, mások pedig belerondítanak a sajátjukba.