2011. február 23., 10:292011. február 23., 10:29
Mára alighanem megszűntek az olyasfajta „apróságok”, mint amilyeneket például 1989 előtt, de még Románia EU-csatlakozásáig is tapasztaltunk a határátkelőkön, és amelyek arról szóltak, hogy a magyar, a román, a szlovák, a cseh, a bolgár vámos kénye-kedve szerint könyökig turkálva pénz, kávé, ital, csokoládé vagy a fene tudja, mi minden révén mindig legombolta a magának valót. És alighanem az sem általános jelenség már, hogy a zsaru zsebre vágja a borravalót annak fejében, hogy szemet huny a gyorshajtás felett. Bár tény, hogy ezekből az „apróságokból” a legtöbben igencsak megtollasodtak, ki-ki kapzsisága vagy jóérzése szerint – ha volt neki olyan –, s az is tény, hogy az „apró cseppekből lesz a zápor” elve és alapigazsága mentén ilyen, látszólag kis ügyekből dagad olyanná a belügyi korrupció, hogy a schengeni csatlakozás bonyodalmait sem mellőzve, már az államfőnek is az asztalra kellett csapnia. Miképpen az is tény(nek tűnik), hogy a belügyi korrupciót manapság olyan szintek és összegek jellemzik, amelyekről most, a Băsescu által megüzent háború teljében halvány sejtelmeink sem lehetnek. Az egyre dagadó botrány ellenben meglehetősen félreérthetetlenül jelzi, hogy a mai Románia – földrajzi fekvésének is köszönhetően – az ilyesfajta visszaélések tekintetében erősen felzárkózott. Csak az a kérdés, hogy kiderül-e egyáltalán valaha, kiknek a szemhunyásával zajlanak a feketeügyletek, az így nyert csillagászati összegekből kik részesülnek, s ha a szálak netán magasabb belügyi vagy akár politikai szintekre vezetnek – merthogy fejétől szokott büdösödni a hal –, bukik-e onnan valaki. És természetesen az is kérdés, hogy az államfő által követelt, a bel-, illetve pénzügyi tárca valamennyi alkalmazottját érintő átvilágítás csak az alacsonyabb beosztásúakat érintő boszorkányvadászattá silányul-e holmi szemfényvesztés vagy maszatolás gyanánt. Mert ha igen, a nyilvánvaló korrupció megfoghatatlan korruptjai a markukba röhögve virágoztatják tovább az ágazatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok