2011. május 19., 08:582011. május 19., 08:58
Magánvállalkozók, vendéglátó-ipari egységek, különböző civil szervezetek, önkormányzatok egyenként több-kevesebb sikerrel próbálják be- és felmutatni, reklámozni és népszerűsíteni a nagyvilágnak szűkebb pátriájukat, az ott rejlő egyedi lehetőségeket, ez az igyekezet azonban csakis lokális sikerrel kecsegtethet. Az a baj, hogy 1990 óta egyetlen román kormány sem épített fel tudatos, egységes turisztikai stratégiát Erdélyre, úgy, ahogy teszi például a Fekete-tenger vagy a bukovinai kolostorok vonatkozásában, mintha ennek az országnak kizárólag a tengerpartja és a festett templomai jelentenék az idegenforgalmi vonzerőt. No de ne bújjunk az ujjunk mögé, hiszen e téren nemcsak Bukarest, hanem mi, erdélyi magyarok is ludasok vagyunk, hiszen – néhány próbálkozástól eltekintve – a közösség sem tett meg mindent azért, hogy szülőföldje festői tájait, kulturális gazdagságát, sokszínűségét megismertesse a nagyvilággal.
Legalább annyira, hogy néhány ezer kilométerre innen ne tévesszék össze Transzszilvániát Pennsylvaniával. Andalúziához vagy Bajorországhoz képest Erdélynek ma csapnivaló „országimázsa” van külföldön, és ennek oka nemcsak a marketing hiányában keresendő, hanem abban is, hogy az itteni emberek képtelenek pozitív jövőképet sugározni kifelé, nem tudják „eladni” az idegennek azt, hogy a szülőföldjük szép, szerethető hely. A székely atyafiakkal kaszáló, pálinkázó, messze földön páratlan műemlékeket, élőhelyeket meglátogató brit trónörökösnek kell kimondania, hogy Erdély a legjobb exportterméke Romániának, olyan kincs, amellyel még hazája sem rendelkezik. Még szerencse, hogy Károly herceg – többek között rokoni szálai révén, hiszen Rhédey Klaudia magyar grófnő az anyja, II. Erzsébet angol királynő ükanyja volt – felfedezte magának a régiót, és hírét viszi a nagyvilágba.
Mostani vakációzásának visszhangja többet jelent egy reklámkampánynál, egyedül ettől azonban még Erdély nem fog egy csapásra bekerülni a nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe. Erdélyt elsősorban annak lakói képesek híressé tenni azzal, ha őszintén el tudják hitetni másokkal, miért jó itt élni, és miért érdemes idelátogatni.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!