Kiss Judit
2022. május 25., 09:49
2022. május 25., 09:49
Nem múlik el hét, hogy ne lebegtetne meg a tanügyminiszter vagy valamelyik fontos pozícióban lévő döntéshozó egy-egy újabb, az oktatást érintő tervet vagy ötletet. Ezekről általában látszik: vagy felszíni, felületes módosítások, és tulajdonképpen nincsen közük ahhoz a bizonyos, untig ismételgetett „rendszerszintű reformhoz”, vagy ha van is közük, nem valószínű, hogy egyhamar megvalósulnak és javítják az összképet.
Az elmúlt egy hét leforgása alatt is több ilyen ötlet vált nyilvánossá. Pár napja a magánórák szabályozásának szigorításáról esett szó, eszerint törvény tiltaná, hogy a tanár saját diákjait iskolán kívül is oktassa. Bár persze a mindennapi életben ennek a gyakorlatnak valóban meglehetnek a hátulütői, úgy tűnik, miközben folyamatosan szabják-varrják a rendszer „mellékszálait”, elsikkad a lényeg. Hiszen világos, hogy tulajdonképpen nem a magánórák megtartását kellene újabb szigorítással igazgatni, hanem magát az oktatási rendszert kéne bár valamelyest gatyába rázni. Méghozzá a tekintetben is, hogy ne kelljen a szülőnek többletráfordítással kínlódnia, mélyen a zsebébe nyúlnia azért, hogy felzárkózhasson a gyereke a követelményekhez, amelyeken szintén volna bőven javítanivaló.
Magát az oktatást kellene olyan minőségűvé tenni, hogy ne legyen ilyen széles körben szükség magánórákra.
A minap újabb ötletekkel állt elő a szaktárcavezető, és egy ültében nem is egy, hanem több módosítás lehetőségét is meglebegtette. Az egyik, hogy változna a diákok teljesítményének kiértékelése, kevésbé számítanának az osztályzatok, mint eddig, ehelyett a gyerekek képességeit kéne alaposabban felmérni.
A másik ezzel összefüggő változtatás lenne, hogy a kisérettségin az 5–8. osztályban kapott jegyátlagot nem vennék figyelembe – ugyanis az sokszor nem tükrözi a gyerek valódi képességeit, így csak a vizsga eredményei számítanának. Tegyük fel halkan a kérdést: vajon mi lenne a garancia arra, hogy a kisérettséginek is nevezett megmérettetés valóban mérvadó, higgadt és megbízható „mérőeszköze” a gyerek tudásának?
Az oktatás változásait célzó, sűrűn felbukkanó ötleteknek az a természetük, hogy némelyikük első hallásra észszerűnek, célszerűnek tűnik, aki hallja-olvassa, bólogathat: igen, valóban meg kellene valósítani, hiszen kis lépésként hozzájárulna egy „átfogó reform” megvalósulásához. Azonban másodszori elgondolásra rögtön eszünkbe juthat: hány meg nem valósított változtatásról szóló hír röppent fel, hány jónak tűnő ötlet és kezdeményezés „holt a hamvába” az elmúlt években-évtizedekben? És rezignáltan arra is gondolhatunk, hogy miközben sűrűn esik szó hangzatos, sokszor csak a szavak szintjén maradó tervekről, addig az oktatás tartalmi, lényeges része jelentősen nem változik. A sok új ötlet cikázása közben pont a lényeg sikkad el.
Az oktatási törvénybe foglalva erősítenék meg, hogy a pedagógusok ne adhassanak magánórát saját diákjaiknak. A Krónikának nyilatkozó illetékesek úgy látják, szakmailag nem helyes, és összeférhetetlenséget jelent, ha a tanár magánórán is tanítja diákjait.
Balogh Levente
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
Balogh Levente
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Makkay József
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Balogh Levente
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Makkay József
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Kiss Judit
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Balogh Levente
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!