Kiss Judit
2022. május 25., 09:49
2022. május 25., 09:49
Nem múlik el hét, hogy ne lebegtetne meg a tanügyminiszter vagy valamelyik fontos pozícióban lévő döntéshozó egy-egy újabb, az oktatást érintő tervet vagy ötletet. Ezekről általában látszik: vagy felszíni, felületes módosítások, és tulajdonképpen nincsen közük ahhoz a bizonyos, untig ismételgetett „rendszerszintű reformhoz”, vagy ha van is közük, nem valószínű, hogy egyhamar megvalósulnak és javítják az összképet.
Az elmúlt egy hét leforgása alatt is több ilyen ötlet vált nyilvánossá. Pár napja a magánórák szabályozásának szigorításáról esett szó, eszerint törvény tiltaná, hogy a tanár saját diákjait iskolán kívül is oktassa. Bár persze a mindennapi életben ennek a gyakorlatnak valóban meglehetnek a hátulütői, úgy tűnik, miközben folyamatosan szabják-varrják a rendszer „mellékszálait”, elsikkad a lényeg. Hiszen világos, hogy tulajdonképpen nem a magánórák megtartását kellene újabb szigorítással igazgatni, hanem magát az oktatási rendszert kéne bár valamelyest gatyába rázni. Méghozzá a tekintetben is, hogy ne kelljen a szülőnek többletráfordítással kínlódnia, mélyen a zsebébe nyúlnia azért, hogy felzárkózhasson a gyereke a követelményekhez, amelyeken szintén volna bőven javítanivaló.
Magát az oktatást kellene olyan minőségűvé tenni, hogy ne legyen ilyen széles körben szükség magánórákra.
A minap újabb ötletekkel állt elő a szaktárcavezető, és egy ültében nem is egy, hanem több módosítás lehetőségét is meglebegtette. Az egyik, hogy változna a diákok teljesítményének kiértékelése, kevésbé számítanának az osztályzatok, mint eddig, ehelyett a gyerekek képességeit kéne alaposabban felmérni.
A másik ezzel összefüggő változtatás lenne, hogy a kisérettségin az 5–8. osztályban kapott jegyátlagot nem vennék figyelembe – ugyanis az sokszor nem tükrözi a gyerek valódi képességeit, így csak a vizsga eredményei számítanának. Tegyük fel halkan a kérdést: vajon mi lenne a garancia arra, hogy a kisérettséginek is nevezett megmérettetés valóban mérvadó, higgadt és megbízható „mérőeszköze” a gyerek tudásának?
Az oktatás változásait célzó, sűrűn felbukkanó ötleteknek az a természetük, hogy némelyikük első hallásra észszerűnek, célszerűnek tűnik, aki hallja-olvassa, bólogathat: igen, valóban meg kellene valósítani, hiszen kis lépésként hozzájárulna egy „átfogó reform” megvalósulásához. Azonban másodszori elgondolásra rögtön eszünkbe juthat: hány meg nem valósított változtatásról szóló hír röppent fel, hány jónak tűnő ötlet és kezdeményezés „holt a hamvába” az elmúlt években-évtizedekben? És rezignáltan arra is gondolhatunk, hogy miközben sűrűn esik szó hangzatos, sokszor csak a szavak szintjén maradó tervekről, addig az oktatás tartalmi, lényeges része jelentősen nem változik. A sok új ötlet cikázása közben pont a lényeg sikkad el.
Az oktatási törvénybe foglalva erősítenék meg, hogy a pedagógusok ne adhassanak magánórát saját diákjaiknak. A Krónikának nyilatkozó illetékesek úgy látják, szakmailag nem helyes, és összeférhetetlenséget jelent, ha a tanár magánórán is tanítja diákjait.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
szóljon hozzá!