2008. december 24., 14:242008. december 24., 14:24
Az államelnök ezzel kerek perec felfedte, amit a kampány során még diszkréten elhallgatott a választóktól: a liberális pártelnök iránti ellenszenve nagyobb, mint az ősellenségnek hitt szociáldemokratákkal szemben viseltetett gyűlölete. Vagyis inkább kész fátylat borítani a PSD-vel tizenkét éve fennálló nézetkülönbségre, mint arra, hogy Tăriceanu 2006-ban kitessékelte a kormányból kedvenc pártját, a demokrata alakulatot. A bukaresti nagykoalíció szellemi atyjai közül tulajdonképpen Băsescu hozzáállása keltette a legnagyobb meglepetést – jobban mondva csalódást – mindazok körében, akik valóban hittek abban, hogy a 2004-es „narancsos forradalom” által hatalomra segített elnök nem tántorítható el az Iliescu–Năstase–Hrebenciuc fémjelezte posztkommunista triumvirátus elleni harctól. Ehhez képest az államfő nem dilemmázott, amikor Tăriceanu ellenzékbe küldése, illetve korábbi elvei között kellett választania: kommunista- és korrupcióellenessége, a PSD iránti gyűlölete elillant, és immár egy tálból cseresznyézik a parlamenti felfüggesztésében oroszlánrészt vállaló szocdemekkel.
Ezek után maga Băsescu is joggal teszi fel a kérdést: milyen következményekkel jár pálfordulása a jövő évi elnökválasztáson? Mi azt mondjuk, hogy hitele, ő azt, hogy szavazótábora tekintélyes részét elveszítette. A nagy kérdés viszont az, hogy miként próbálja kiköszörülni a csorbát az előttünk álló egy év során. Tovább bizonygatva, hogy a gazdasági-pénzügyi válság közepette a nagykoalíciót a „legfelsőbb hatalom”, az ország érdeke diktálta, vagy – ismét felmelegítve az erkölcstelen megoldás tézisét – nekiveselkedik a jobb és a bal közötti frigy felbontásának.
Ez lesz Băsescu pályafutásának eddigi legnagyobb kihívása. Merthogy a hazai választó sem hülye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok