2011. június 24., 09:352011. június 24., 09:35
Márpedig ez utóbbi még a két székely megye megmaradását előirányzó verzióban is elfogadhatatlan, hiszen még ez is a romániai magyarság kétharmadának feláldozását jelentené. Egyértelmű: a régióátalakítás csakis akkor vállalható fel, ha a három székely és a három, jelentős magyar lakossággal rendelkező partiumi megye egy-egy külön régiót alkot – ez viszont Băsescu számára elfgadhatatlan. Ez pedig azt jelentheti, hogy a kisebbségi törvény ügye is zátonyra futhat, hiszen a bizottsági vita még mindig nem zárult le, a legkényesebb, a kulturális autonómia szempontjából létfontosságú kérdésekről pedig csak hétfőn egyeztetnek a koalíciós pártok, tehát gyakorlatilag reménytelen, hogy a csütörtökön záruló parlamenti ülésszak végéig a képviselőház is szavazhasson róla.
Így tehát maradna a felelősségvállalás – csomagban. Persze a kisebbségi törvény szólóban történő elfogadására azért még van esély, hiszen az RMDSZ koalícióban maradásának a feltétele, Băsescu pedig a régiótörvény ügyében már a visszavonulását látszik előkészíteni – erre utalhat azon kijlentése, miszerint ha az RMDSZ nem fogadja el az új regionális felosztást, akkor az marad a régiben, csak a közintézményeket „régiósítják.” Ami persze még bizonyosan sok vitát eredményez, de mindenképpen visszakozásként értelmezhető. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kisebbségi törvény ügye sima lesz. Az utóbbi hetekben felfokozódott magyarellenes hangulat miatt a PDL még akkor is nehezen nyelné le a békát, amit a jogszabály révén a magyaroknak és a többi kisebbségnek biztosítandó jogkiterjesztések jelentenek, ha az ellenzék részéről nem öveznék fasisztoid, magyarellenes uszító szólamok a folyamatot.
Márpedig ezen uszítókórus felerősödéséhez, a magyar-román ellentétek kiéleződéséhez Băsescu megamegyés-beolvasztós agymenése is jócskán hozzájárult. Úgyhogy mielőtt a budapesti politikusok romániai magyarok miatti aggodalmáról szóló nyilatkozatok kapcsán hepciáskodna, nem ártana, ha a saját portája előtt is söprögetne egy kicsit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!