Makkay József
2020. november 23., 10:252020. november 23., 10:25
Ha hinni lehet a politikusoknak, a mostani koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból hamar kilábalunk, hiszen a közeljövőben mindenki számára elérhető védőoltást hoznak forgalomba.
E túl optimista vélekedést azonban egyre kevesebb embert osztja, főleg a vállalkozók nem, akik már a tavaszi bezárás idején felkészültek arra, hogy a nadrágszíjat tartósan meg kell szorítani. Magáncégek esetében ez az alkalmazotti létszám csökkentésében és az eltervezett befektetések visszafogásában mutatkozik meg. Romániában ez alól egyelőre az állami és az önkormányzati szektor a kivétel, de a december hatodikai törvényhozói választásokat követően minden bizonnyal itt is komoly átszervezések lesznek. Ha csak nem akar majd az új kormány két számjegyű gazdasági visszaesést és költségvetési hiányt a következő évekre.
Nem vitás, hogy a legnehezebb helyzetben jelenleg a vendéglátóipar – az úgynevezett HORECA-szektor – van, amelynek képviselői év végéig mintegy százezer alkalmazott elbocsátásával számolnak. Amihez hozzá kell adni a már eddig utcára került több tízezer pincért, szakácsot, konyhai kisegítő személyzetet és szállodai alkalmazottat, akiket az idén tavasszal berobbant Covid-járvány miatti bezárások juttattak az állástalanok sorába.
Mindez azonban csak egyetlen ágazata a hazai gazdaságnak, amely a bevezetett intézkedések miatt szenved a turizmus gyors összeomlásától. Ide sorolható még a légi, a vasúti és a távolsági autóbusz-közlekedés, a rendezvényszervezés, és tucatnyi más területe a gazdaságnak, ahol kisebb-nagyobb visszaesés tapasztalható. Nehéz lesz tehát a korlátozó intézkedések megszűnése után úgy felállni a padlóról, hogy a legtöbb cég ott folytassa, ahol 2019-ben abbahagyta. Aki ezt ígéri az embereknek, az csak felületes gyógyírt ajánl a következő években ránk zúduló nehézségekre. Amikor végképp elfogynak a jól teljesítő években felgyűlt tartalékok, és az egyre drágább hitelek maradnak a gazdasági tevékenység folytatására.
Romániában egyaránt van tapasztalatunk a válság előtti túlköltekezésre, és a válságot követő drasztikus megszorításokra. Hasonló „forgatókönyv” szerint éltünk a 2008-as gazdasági mizériát megelőző időszakban is, amikor a Tăriceanu-kormányzatot elkápráztatta az Európai Unióban is rekordnak számító román gazdasági növekedés, amelyről aztán a válság berobbanásának évében derült ki, hogy csupán egy felfújt lufit láttunk. Az államkassza nagyobb bevételeinek hatására felduzzasztották az állami alkalmazottak számát és fizetését, és nagymértékben megemelték a nyugdíjakat. Egy-két év múlva derült ki, hogy nincs pénz a megnövekedett állami kiadások finanszírozására. A válságkezelő áldozati Boc-kormánynak a közalkalmazottak bérét 25 százalékkal kellett lefaragnia, hogy a fizetésképtelenséget elkerülje.
Most annyiban rosszabb a helyzet, hogy a tavaly ősszel útra tett PSD-kormány eleve hiánnyal hagyta hátra az államkasszát, és a kisebbségben kormányzó nemzeti liberális tárca hatalmas külföldi hitelekkel igyekszik az államháztartás megugrott kiadásait fedezni. Amire kampánycélból mindegyre rátromfolt az RMDSZ-szel időnként összefogó PSD-s parlamenti többség.
A tavaly őszi puccsszerű hatalomátvétel akár jó végkifejlettel is járhatott volna, ha nem jön a koronavírus-járvány, és sikerül előre hozott választásokat tartani. Mindez azonban már múlt idő. Románián a lehető legrosszabb forgatókönyv lett úrrá: a hatalmas gazdasági válságot előidéző vírusjárványra rátevődött az egyéves választási kampány, amikor a politikusoknak semmi sem drága, ha a hatalmukat akarják megőrizni vagy visszaszerezni.
Már „csak” az a kérdés, mihez kezd a leendő kormány a súlyos gazdasági örökséggel? Aminek kezeléséhez nem lesz elegendő a további eurómilliárdokban számolt hitelfelvétel: adóemelésekre, az állami szektor drasztikus átszervezésére, és a feketegazdaság megzabolázására van szükség. Főleg ez utóbbi a nagy a kérdés, hiszen 1990 óta egyetlen román kormánynak sem sikerült az állami költségvetés kinnlevőségeinek a behajtása, és még kevésbé a feketegazdaság visszanyesése. Olyan kemény kihívások ezek, amelyeket kesztyűs kézzel nem lehet életbe léptetni. Félő azonban, hogy ismét a tisztességes adófizetők, főleg a bérből élők hátán csattan az ostor. Mint mindig, az elmúlt harminc esztendőben.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
szóljon hozzá!