2010. március 29., 10:032010. március 29., 10:03
Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban a használt F-16-os gépek beszerzése volt-e a legbölcsebb döntés. A hivatalos indoklás szerint az államkassza szűkös lehetőségei miatt döntöttek az amerikai felajánlás elfogadása mellett, ám ez – még ha részben igaz is – , nem igazán hangzik hiteles érvként. Úgy tűnik, politikai és nem gazdasági megfontolások állnak a döntés hátterében.
A használt F-16-osokat ugyanis fel is kell majd újítani, tehát további összegeket emésztenek fel, ráadásul élettartamuk még így is rövidebbnek ígérkezik, mint egy vadonatúj gépé. Nem véletlen, hogy az F-16-osok egyik legnagyobb riválisa, a Gripent gyártó svéd Saab máris panaszt emelt a döntés ellen. Persze a Saab frusztrációit elsősorban a remélt nyereség elúszása gerjeszti, hiszen egy ilyen kaliberű megrendelés bármely nagy nemzetközi gyártót évekre kihúzna a csávából.
A CSAT döntése nem is a Saab illetékeseinek lelkivilágában okozott rombolás miatt vitatható, hanem azért, mert a jelek szerint Bukarest (vagyis Băsescu) továbbra is úgy kíván regionális középhatalmi státust kibrusztolni magának, hogy kritikátlanul teljesít minden washingtoni elvárást, a titkos CIA-börtönök és a rakétapajzs egyes elemeinek befogadásától az Irakban harcoló román kontingens létszámának bővítéséig, sőt – lásd a vadászgépvásárlást – a nyilvánosan ki nem mondott vágyakat is siet kielégíteni.
Közben pedig nem törődik az esetleges uniós bírálatokkal. Márpedig az egyoldalú külpolitika visszaüthet, a Washingtontól való függés növelése még számos kellemetlenséget okozhat Bukarestnek. Nem csupán a használt F-16-osok esetleges rövidebb élettartama miatt, hanem azért is, mert mindez azt a látszatot keltheti, mintha európai államként Románia épp azokat hagyná figyelmen kívül külpolitikája alakításakor, akiktől mégiscsak a leginkább függ: a többi európai országot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok