VEZÉRCIKK – „Először fordul elő velem, hogy szégyellem magam amiatt, hogy ebben az országban élek. Románok = tolvajok.” Nem, nem a kolozsvári Sabin Ghermannak lett elege ismét Romániából, és még csak nem is egy forrófejű erdélyi magyarnak a többségi honfitársaival szembeni kifakadásáról van szó.
2017. február 01., 19:572017. február 01., 19:57
Andreea Răducan olimpiai és világbajnok tornásznál szakadt el a cérna azok után, hogy az előzetes aggályok és tiltakozások dacára a bukaresti kormány módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást. Az intézkedés nyomán a kolozsvári Aurelia Cristea volt parlamenti képviselő, egykori miniszter arra hivatkozva lépett ki a PSD-ből, hogy nem kívánja többé a nevét adni a kormánypártot irányító „bűnözői csoporthoz\". Lassan országszerte mindennapossá válnak az utcai tüntetések, bukaresti lakosok és panziótulajdonosok ingyenszállást biztosítanak azoknak a vidékieknek, akik részt kívánnak venni a fővárosi megmozdulásokon.
Ha esetleg eddig valaki nem érezte volna át a tavaly decemberi parlamenti választáson hatalomra jutott román balliberálisok leplezetlen szándékának súlyosságát, hát a fenti reakciók alapján megvilágosodhat. Azok után, hogy a Grindeanu-kormány kedden este előzetes bejelentés nélkül, suttyomban tűzte napirendjére a rendkívül vitatott és bírált rendelet- és törvénytervezeteket, immár senkinek se legyenek kétségei afelől, hogy a választási csalónak minősülő Liviu Dragnea és a többek között hamis tanúzással vádolt Călin Popescu-Tăriceanu vezette koalíció hadat üzent az igazságszolgáltatásnak, megpróbálva gátat szabni a korrupcióellenes küzdelemnek is.
No de ne essünk az RMDSZ hibájába, és ne ragadjunk le csupán a Btk.-módosítás formájánál. Elvégre ennél is vérlázítóbb maga az intézkedés tartalma, az, hogy számos bűncselekményt – közöttük mindenekelőtt a hivatali visszaélést, a hanyag kezelést, az érdekellentétet és a bűnpártolást – „megszelídített\" a háttérből Dragnea által, és mindenekelőtt a PSD-elnök megmentése érdekében dróton rángatott bábkormány. A Dragneán kívül politikusok és köztisztviselők – és ne feledjük: vádlottak – százait tisztára mosó kormány kevesebb mint egy hónappal a beiktatása után elérte, hogy nagyobb veszélyt jelent a demokráciára és a jogállamiságra, mint bármelyik eddigi elődje az elmúlt 27 évben.
Ezek után felmerül a kérdés: miként lehet megálljt parancsolni ennek a politikai bányászjárásnak? Bár a Btk.-módosítás az alkotmánybíróság asztalára kerül, a taláros testület valószínűleg nem tudja megakadályozni annak tíz napon belül történő hatálybalépését. Egyedül abban bízhatunk, hogy a tiltakozó akciók, a népharag, valamint a Brüsszelből, Berlinből és Washingtonból érkező nemtetszések hatására maga a kormány fog visszakozni, elejét véve a súlyos és mély politikai válságnak, ne adj isten, az utcai zavargásoknak. Végeredményben Dragnea és bandája nemcsak a romániai demokrácia és jogállam megroppanását kockáztatja, hanem azt is, hogy egy politikai klikk miatt milliók fogják szégyellni, hogy közük van ehhez az országhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!