2010. május 21., 13:102010. május 21., 13:10
A rendelet célja a táppénzcsalók kiszűrése, az egészségügyi tárca szerint ugyanis kórosan elszaporodott azoknak a száma, akik csupán kamuból íratják ki magukat betegszabadságra, ami a munkáltatónak is, a biztosítónak is komoly anyagi veszteséget jelent. A táppénzes alkalmazottaknak ezért jelezniük kell majd a biztosítónak, hol tartózkodik betegsége időtartama alatt, ami szinte már olyan, mint a profi sportolókkal szemben alkalmazott eljárás, akiknek minden egyes napon előre értesíteniük kell az illetékes szakhatóságukat várható hollétükről, hogy a doppingellenőrök a nap bármely percében megtalálhassák őket.
A szándék tulajdonképpen üdvözlendő, de azért ez a rendőrös rész érdekes perspektívákat vetít előre. Merthogy előfordulhat, hogy a rendőri kiképzésnek a jövőben bizonyos fokú egészségügyi alapképzés is része lesz, illetve a rendőrakadémián külön elemként oktatják majd a táppénzesekkel szembeni eljárás fortélyait. Akik esetleg egyszer csak arra riadnak fel, miközben lázasan, influenzától elgyötörten, kamillateával és gyógyszerrel körülbástyázva fekszenek otthon az ágyukban, hogy minden átmenet nélkül berobban az ajtó, az ablakokon pedig fekete ruhás, álarcos alakok ugranak be, akik pillanatok alatt mozgásképtelenné teszik, majd az egészségkommandó tagjai tölténytáskájukból előkapják a szolgálati lázmérőt, valamint a spatulát, amellyel lenyomják a nyelvét, hogy megbizonyosodjanak arról, valóban bedagadt-e a torka.
Az ötlet tényleg nagyon ütős, az ember ezután kétszer is meggondolja majd, hogy kiírassa magát táppénzre, hiszen a fene akar a szomszédok előtt magyarázkodni, hogy miért is járt nála a rendőr. Csak egy dolog gondolkodtatott el: amíg a rendőrök beteget látogatnak, addig ki foglalkozik majd az utcákon a közrend biztosításával és a bűncselekmények megelőzésével? Csak nem az orvosokra bízzák?
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.