2010. április 07., 10:082010. április 07., 10:08
Különösen a mostani időszakban, amikor nap mint nap, kíméletlenül kiütköznek a hazai társadalom legbetegebb ellátórendszerének, az egészségügynek a nyavalyái, amelyre az elmúlt húsz évben nagyon sokan felállítottak már diagnózist, hatékony gyógyírral azonban senki nem tudott szolgálni. Itt van mindjárt az egészségbiztosítási pénztár, a szaktárca és a háziorvosok között az idei keretszerződés miatt kirobbant vita, amelyről egészséges és beteg ember egyaránt jól tudja, hogy többnyire az alapellátás finanszírozásáról, azaz a pénzről szól.
Az anyagi szűkölködés azonban egy felelős kormány egyetlen tagja számára sem lehet mentség – különösen, ha olyan ágazatot irányít, mint az egészségügy –, márpedig tavaly decemberben, az RMDSZ kormányra kerülésekor Cseke Attila nagyon jól tudta, mekkora fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta a szaktárca irányítását. Rálátása volt például a válság kegyetlen hatásaira, és bevételi többletforrásként ezért ötölte ki a gyorséttermekre kivetendő adót, amiből végül semmi sem lett. Csakhogy az RMDSZ fiatal politikusa ebben az esetben már nem követhet el olyan hibát, mint a hamburgeradó teljesen előkészítetlen beharangozásával, vagyis – szűk államkassza ide vagy oda – megoldást kell találnia arra, hogy a nyugdíjasok és krónikus betegek „ne veszszenek oda” a biztosító-minisztérium-háziorvosok alkotta Bermuda-háromszögben. No meg reformokat is végre kell hajtania, hogy orvos és beteg ne kényszerüljön külföldre menekülni a hazai ellátás színvonala miatt.
Ellenkező esetben Cseke kíméletlenül szertefoszlatja az RMDSZ által önmagáról kialakított képet, miszerint a szövetség politikusai egytől egyig kompetens, bizonyítani vágyó szakemberek, akik mindenféle színezetű kormányban megállják a helyüket, hiszen magyarok. Arról nem beszélve, hogy a román kormány valamelyik magyar tagjának kudarca hirtelen lerombolná a szövetség és annak sajtója torz retorikáját, amely sokszor úgy állítja be a szövetséget, mintha ellenzékben volna, és a kormányzat helyenkénti inkompetenciáiért, hibáiért őt nem, csak a román partnert terhelné a felelősség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok