2011. március 18., 10:322011. március 18., 10:32
Itt aztán szó sincs arról, hogy bárki is képes lenne belefolyni a média szabad működésébe, saját érdekei szerint irányítva azt. Nincsenek vagyonukat kétes körülmények között szerző, a kommunista rendszer titkosrendőrségével élénk kapcsolatokat ápoló médiamogulok, akik politikai ambícióik támogatására használják fel a tulajdonukban lévő médiumokat, és szó sincs arról, hogy néha egyes, széles közönséghez eljutó bukaresti sajtóorgánumok magyarellenes ámokfutást rendeznének.
Na és természetesen a pártirányítás sem játszik szerepet egyetlen sajtóorgánum esetében sem, különös tekintettel a kisebbségi médiára. Mivel pedig ilyen idilli állapotok uralkodnak széles e hazában, egyes romániai magyar és román újságíróknak egyéb dolguk sincs, mint hogy más vidékek sajtószabadságáért aggódjanak. Ha például már itt van kézügyben, akkor rögtön lehet egy sort aggódni a magyar sajtószabadságért, az most úgyis olyan trendi, Európa-szerte jó kis politikai alapú hisztériakampányt folytatnak a médiatörvény ellen, bár annak tartalmáról zömmel senkinek sincs a leghalványabb fogalma sem. Hiszen – bár vannak hibái – szó sincs arról, hogy bármilyen cenzúrát készülne bevezetni.
A sajtószabadságért aggódni viszont olyan klassz dolog, meg az idő is szép, hát ki lehet menni tüntetni az utcára is Bukarestben. Az viszont egy pillanatra sem jutott az eseményt szervezők eszébe, hogy a román sajtó nem feltétlenül azért megy ki egy ilyen eseményről tudósítani, mert annyira aggódik a magyar kollégákért – hanem azért, mert ez is jó ürügy arra, hogy a gyűlölt-rettegett-irigyelt Budapestet pocskondiázzák. Amennyi közük a bukaresti tüntetőknek a magyar sajtószabadsághoz meg a valósághoz van, ilyen alapon mi is nyugodtan kitalálhatnánk valami fantáziadúsabbat, például a „Le a szájkosarat a Niger menti tamtamdobokról!” jelszót skandálva síkraszállhatnánk az afrikai sajtószabadság mellett. Sőt akár a bukaresti magyar nyelvű sajtó számára is követelhetnénk a szabadságot, elvégre ők is megérdemlik.
A nem létező cenzúra ellen tüntetők amúgy maguk a legádázabb cenzorok: makacsul kicenzúrázzák elméjükből a valóságot, hogy ahelyett a maguk konstruálta világban élhessenek. Ha szerintük cenzúra van, akkor cenzúra van, és punktum. Amivel persze nem lenne különösebb gond, mindenki éldegéljen a maga rögeszméinek a fogságában, ha neki így a jó. Csak ne akarja agresszívan rákényszeríteni a saját képzelt valóságát a külvilágra is.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!